Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon

Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?

  • Eduline

Általában november első két hetében van lehetőségük ellátogatni az általános iskolás diákoknak azokba a középiskolákba, ahová jelentkezni szeretnének a felvételi során. Vannak intézmények, ahol több turnusban (akár későbbi, decemberi időpontokra) szervezik a nyílt napokat. Ha körvonalazódott már, hogy melyik tanuló melyik középiskolát választaná, érdemes részt venni ezeken a nyílt napokon.

A szülők és a jelentkezők órákat látogathatnak, megnézhetik az iskolát belülről, a tantermeket, a sportlétesítményeket, valamint tájékoztató előadásokat hallgathatnak meg. Ilyenkor akad lehetőség beszélgetni az ott dolgozó pedagógusokkal is, egyszóval felmérhetik, hogy az, ahol tovább szeretnétek tanulni, szimpatikus-e számukra, el tudják-e ott képzelni a következő éveket.

Menetrend

A középfokú iskolák, kollégiumok október 20-áig fogják közzétenni a felsőoktatási tájékoztatójukat. A hónap végéig pedig tájékoztatják a diákokat a felvételi eljárás menetéről. A központi írásbeli vizsgákat 2020. január 18-án írják majd a felvételizők, a jelentkezés maga pedig a jövő év elején zajlik majd.

Ezért számítanak már az általános iskolában szerzett jegyek is

Csak a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény számít a középiskolai felvételin, vagy a diák korábbi, általános iskolai teljesítménye is? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Sok diák középiskolai felvételi előkészítőn veszt rész, annak érdekében, hogy biztosra menjenek az év eleji vizsgán. A hagyományos felkészítő kurzusok a hónap elején elindultak, ezekért tantárgyanként 20-30 ezer forintot kell fizetni. Ennél valamivel olcsóbbak az online felkészítő tanfolyamok, amelyeknek elkezdése sem kötött határidőhöz. 15-20 ezer forintért lehet előkészítő kurzust vásárolni, amelynek tananyaga - a hagyományos előkészítőhőz hasonlóan - 12 hetes időintervallumra osztható.

A középiskolai felvételiről még többet itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.