Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon

Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?

  • Eduline

Általában november első két hetében van lehetőségük ellátogatni az általános iskolás diákoknak azokba a középiskolákba, ahová jelentkezni szeretnének a felvételi során. Vannak intézmények, ahol több turnusban (akár későbbi, decemberi időpontokra) szervezik a nyílt napokat. Ha körvonalazódott már, hogy melyik tanuló melyik középiskolát választaná, érdemes részt venni ezeken a nyílt napokon.

A szülők és a jelentkezők órákat látogathatnak, megnézhetik az iskolát belülről, a tantermeket, a sportlétesítményeket, valamint tájékoztató előadásokat hallgathatnak meg. Ilyenkor akad lehetőség beszélgetni az ott dolgozó pedagógusokkal is, egyszóval felmérhetik, hogy az, ahol tovább szeretnétek tanulni, szimpatikus-e számukra, el tudják-e ott képzelni a következő éveket.

Menetrend

A középfokú iskolák, kollégiumok október 20-áig fogják közzétenni a felsőoktatási tájékoztatójukat. A hónap végéig pedig tájékoztatják a diákokat a felvételi eljárás menetéről. A központi írásbeli vizsgákat 2020. január 18-án írják majd a felvételizők, a jelentkezés maga pedig a jövő év elején zajlik majd.

Ezért számítanak már az általános iskolában szerzett jegyek is

Csak a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény számít a középiskolai felvételin, vagy a diák korábbi, általános iskolai teljesítménye is? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Sok diák középiskolai felvételi előkészítőn veszt rész, annak érdekében, hogy biztosra menjenek az év eleji vizsgán. A hagyományos felkészítő kurzusok a hónap elején elindultak, ezekért tantárgyanként 20-30 ezer forintot kell fizetni. Ennél valamivel olcsóbbak az online felkészítő tanfolyamok, amelyeknek elkezdése sem kötött határidőhöz. 15-20 ezer forintért lehet előkészítő kurzust vásárolni, amelynek tananyaga - a hagyományos előkészítőhőz hasonlóan - 12 hetes időintervallumra osztható.

A középiskolai felvételiről még többet itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.