Rossz kezdő fizetés után alacsony bérnövekedés vár a magyar tanárokra az Európai Bizottság friss jelentése szerint.
A bizottság Eurydice hálózata a pedagógusok pénteki világnapja alkalmából tette közzé áttekintését a tanárok és az iskolaigazgatók juttatásairól, ez alapján pedig igazán nincs mire büszkének lennünk - írja a hvg.hu.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált 2017/2018-as tanévben a legtöbb európai országban emelkedett a tanárok fizetése, ám ez a legtöbb esetben – így Magyarországon is – csak az inflációkövető indexálásnak köszönhető.
A jelentés szerint Magyarországon egy kezdő óvodapedagógus vagy tanító éves bruttó fizetése 6875 euró (2 millió 286 ezer forint). Ez egy hónapra lebontva bruttó 190 ezer forint, azaz amit a fiatalok hazavihetnek, az Budapesten egy albérlet kifizetésére sem elég. Nem járnak sokkal jobban az egyetemi/főiskolai végzettségű tanárok sem, az ő kezdő bruttó bérük éves szinten 7639 euró (két és félmillió forint) - írja az oldal.
Ennyit keresnek a pedagógusok 2019-től: kiszámoltuk, itt vannak az adatok
Mennyit keresnek majd a pedagógusok 2019-ben? Tényleg emelkedik a fizetésük? Sajnos csak keveseké - a pályakezdők is csak azért számolhatnak valamivel magasabb fizetéssel, mert a garantált bérminimumnál egy pedagógus sem kereshet kevesebbet.
A magyar adatokat vizsgálva az is szembetűnő, hogy mennyi időt kell a pályán tölteni ahhoz, hogy a legmagasabb fizetési kategóriába kerüljenek a tanárok. Nálunk ezt 42 év után érik el a pedagógusok, ami persze nem jelenti azt, a nyugdíj közelében felveti őket a pénz. Egy 42 éve a pályán lévő magyar tanár éves bruttó fizetése 14 514 euró, azaz 4 millió 800 ezer forint.
Fontos adat az is, hogy a vizsgált országok közül Magyarországon feltűnően nagy a különbség az iskolaigazgatók és a tanárok fizetése között. Egy iskola vezetője minimum bruttó 12 ezer eurót (4 millió forintot) kap, azaz majdnem dupláját egy kezdő tanár fizetésének.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
