Térképekre cserélné a feszületet a tantermekben az olasz oktatási miniszter

Lorenzo Fioramonti olasz oktatási miniszter eltávolítaná az iskolák tantermeiben kitett keresztet; az olasz püspöki kar (Cei) napilapja szerdán elutasította a kezdeményezést.

  • Eduline/MTI

A kereszt a helyén marad - reagált a L'Avvenire című katolikus újság, és vezércikkében arra figyelmeztetett, hogy az osztálytermekben látható feszület nem csak az olasz és európai civilizáció egyik kulturális gyökerének, hanem az egyetemes testvériség jelképének számít.

Az új olasz kormányban oktatási miniszterként az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) képviselő Lorenzo Fioramonti azt vetette fel, hogy a tantermekben az - általában a tanári katedra fölött látható - feszületet világtérképpel vagy az olasz alkotmány szövegével helyettesítsék. A miniszter megjegyezte, hogy ő még Sergio Matterella államfő fényképét is eltávolítaná. Fioramontinak korábban az a kezdeményezése is vitát kavart, hogy igazolt hiányzásnak rendelte el az olasz diákok részvételét a szeptember 27-i környezetvédelmi tüntetésen.

Hogyan finanszírozhatjátok az Erasmust diákhitelből? Itt vannak a tudnivalók

Erasmussal tanulnátok külföldön, de gondot okoznak az anyagiak? A kinti megélhetés finanszírozására felvehetitek a diákhitel1-et. Mutatjuk a részleteket.

Az olaszországi közintézményekben - nemcsak a tantermekben, hanem az óvodáktól a kórtermekig, a bíróságoktól a rendőrségi hivatalokig - bevált szokás, hogy kereszt van a falon, és gyakran ugyanitt a mindenkori olasz államfő fényképe is látható. A kereszt kitételét az osztálytermekben egy második világháború előtti olasz jogszabály írja elő, amelyet a hatvanas években megerősítettek. Az olasz diákok több mint 90 százaléka az állami iskolákban is jár hittanórára, jóllehet ott ez nem kötelező, csak választható tantárgy.

Luigi Di Maio, az M5S vezetője közösségi oldalán kijelentette, katolikus vallású, de örül, hogy laikus országban élhet, és elsőrendűnek azt tartja, hogy az olasz iskolákban elég pad legyen, és ne ázzon be a tető.

A feszületnek az osztálytermekből való eltávolítását utoljára egy Olaszországban élő finn anya, Soile Lautsi szorgalmazta. A bíróság elé vitt ügyben, 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött: úgy ítélkezett, hogy az olasz osztályokban kitett feszület nem gyakorol vallási jellegű nyomást a nem hívő vagy más vallású diákokra sem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.