Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Egy kivétellel mind a 36 OECD-országban többségben vannak a nők a tanárok körében: a listát Lettország vezeti, Magyarország holtversenyben a hetedik - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
2017-ben az OECD-országok közül Lettországban volt a legnagyobb a női tanárok aránya: az oktatás összes szintjét - az óvodától a felsőoktatásig - tekintve 84 százalék - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)
Ezután Észtország következik 83 százalékkal, Litvánia 82 százalékkal, Olaszország és Szlovénia 78 százalékkal, Szlovákia 77 százalékkal, Csehország 76 százalékkal, majd holtversenyben Magyarország, Lengyelország és Svédország 75 százalékkal.
Japánban a legkiegyensúlyozottabb az arány, sőt, itt a férfiak kicsit többen is vannak: a nők aránya 48 százalék. Ezután Törökország következik 56 százalékkal. Az OECD-országok körében 70 százalék, annak a 23 országnak a körében pedig, amelyek az EU-nak is a tagjai, 70 százalék az átlag.
Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.