"Elképesztő gondok vannak az oktatásban" - tart a mai országos diáksztrájk

Alternatív tanítási órákat tartanak pénteken, az erre a napra meghirdetett országos diáksztrájk során Budapesten, Pécsen és Szombathelyen.

  • MTI

A tiltakozási akciót a köznevelési törvény módosítása elleni, diákok által szervezett augusztus végi tüntetésen jelentették be: minden tanulótól azt kérték, hogy ne menjen iskolába szeptember 13-án.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke fővárosi sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a Kádár-rendszer derekán volt jellemző olyan oktatási struktúra, mint ma. Példaként említette, hogy központosítás zajlik, valamint "beszorítják" az innovációt.

Úgy vélekedett, hogy sokkal több tanár elégedetlen, mint amennyi mer erről beszélni, tettekre bírni pedig még nehezebb a pedagógusokat. A PDSZ "nem akart rátelepedni" a pénteki kezdeményezésre, csupán abban segítette a diákokat, amiben ők kérték - hangoztatta Szűcs Tamás.

Ezekben az országokban a legégetőbb a fiatal tanárok hiánya - Magyarország is köztük van

Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.

Úgy fogalmazott: "szégyellheti magát" a pedagógustársadalom, amiért nem tud olyan erővel kiállni, mint amekkora az igazságtalanság az oktatásban. A helyzet "rém pocsék" - jelentette ki. A szakszervezeti elnök úgy vélekedett: a diákok szándékai közel állnak a rendszerváltás idején megfogalmazott követelésekhez.

Azt hangoztatta, hogy nagy a jelentőségük a fiataloknak, mert ha ők nem mozdulnak, akkor sokkal nehezebb változtatni. Legyen a kezdete ez a nap egy újabb összefogásnak, amely rávilágít arra, hogy "elképesztő gondok vannak az oktatásban" - mondta Szűcs Tamás.

A PDSZ elnöke kiemelte, hogy a nevelőtestület - amelyet a legfontosabb szakmai döntéshozónak nevezett - a jövőben már nem véleményezheti az igazgatói pályázatokat. Abbéli reményét fejezte ki, hogy minden felelősen gondolkodó érdekvédelmi szervezet az ügyük mellé áll. Kérdésre felelve Szűcs Tamás kijelentette, hogy 2010 után nagyobb visszalépés történt az oktatásban, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.