Itt vannak a pontos adatok: ennyi pedagógus dolgozik ma Magyarországon

Pontosan hány pedagógus dolgozik a magyarországi általános iskolákban, középiskolákban és óvodákban? Itt vannak a friss statisztikák.

  • Eduline
MTI

Az általános iskolákban a 2013/2014-es tanévig folyamatosan csökkent a tanárok száma, majd javulás következett. A 2015/2016-os tanévben 77 120 tanár, 2017/2018-ban pedig 77 093 tanár volt az általános iskolákban. A friss adatok szerint, az elmúlt tanévben 76 461-en tanítottak. Ez nagyjából húszezer főállású pedagógussal kevesebb annál, mint ahányan a 1990/1991-es évben dolgoztak az iskolákban – ekkor még 96 791-en voltak a pályán.

A középiskolákban és az óvodákban kevésbé szembetűnő a változás

A 2018/2019-es tanévben a gimnáziumi és szakgimnáziumi pedagógusok 36 099-en voltak, míg az ezt megelőző tanévben valamivel többen – 36 653-an – tanítottak az említett területeken. Viszont összességében a középiskolákban mindenképpen jobb a helyzet, mint a kilencvenes években, ugyanis 1990/1991-es tanévben még csak 22 902 pedagógussal számolhattak, ez a szám pedig azóta folyamatosan növekszik – évente csupán néhány száz tanár a különbség az előző tanévhez képest.

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.

Az óvodapedagógusok körében a legkevésbé szembetűnő a változás – már 29 éve 30-34 ezer között mozog a pedagógusok száma. A kétezres évek elején 30 531-en, a 2017/2018-as tanévben 31 476-an, tavaly pedig 31 313-an dolgoztak a szakmában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.