Pontosan hány pedagógus dolgozik a magyarországi általános iskolákban, középiskolákban és óvodákban? Itt vannak a friss statisztikák.
Az általános iskolákban a 2013/2014-es tanévig folyamatosan csökkent a tanárok száma, majd javulás következett. A 2015/2016-os tanévben 77 120 tanár, 2017/2018-ban pedig 77 093 tanár volt az általános iskolákban. A friss adatok szerint, az elmúlt tanévben 76 461-en tanítottak. Ez nagyjából húszezer főállású pedagógussal kevesebb annál, mint ahányan a 1990/1991-es évben dolgoztak az iskolákban – ekkor még 96 791-en voltak a pályán.
A középiskolákban és az óvodákban kevésbé szembetűnő a változás
A 2018/2019-es tanévben a gimnáziumi és szakgimnáziumi pedagógusok 36 099-en voltak, míg az ezt megelőző tanévben valamivel többen – 36 653-an – tanítottak az említett területeken. Viszont összességében a középiskolákban mindenképpen jobb a helyzet, mint a kilencvenes években, ugyanis 1990/1991-es tanévben még csak 22 902 pedagógussal számolhattak, ez a szám pedig azóta folyamatosan növekszik – évente csupán néhány száz tanár a különbség az előző tanévhez képest.
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.
Az óvodapedagógusok körében a legkevésbé szembetűnő a változás – már 29 éve 30-34 ezer között mozog a pedagógusok száma. A kétezres évek elején 30 531-en, a 2017/2018-as tanévben 31 476-an, tavaly pedig 31 313-an dolgoztak a szakmában.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
