Friss kutatás: legalább 30 ezer forintba kerül az iskolakezdés a családoknak

Legalább 30 ezer forintba kerül az iskolakezdés s családoknak, egy alsó tagozatos diák esetében átlagosan 32 ezer, egy felsős esetében 37 ezer, gimnazista esetében 42 ezer, egyetem előtt pedig körülbelül 65 ezer forintot költenek a szülők gyermekenként a tanév elején - derül ki a GKI által, az eMAG megbízásából végzett augusztusi felmérésből.

  • Eduline

Az MTI-nek küldött hétfői közlemény szerint a műszaki cikkekre tervezett összeg esetén az általános iskolásoknál 10-20 ezer forint közé, a gimnazisták és szakiskolásoknál 20-30 ezer forint közé esik ez az érték. Az egyetemista korú szülők közel fele látja úgy, hogy 100 ezer forint alatt nem tudja megoldani az ilyen típusú eszközök beszerzését. 

A tájékoztatás szerint a válaszadók harmada nem tájékozódik az interneten vásárlás előtt és kizárólag hagyományos boltokban szerzi be a szükséges dolgokat, de úgy gondolják az ingyenes szállítással és az alacsony árakkal meggyőzhetőek a váltásra. A nagyobb értékű műszaki cikkek beszerzése viszont jelentős többségben online történik.

Négy tipp elsőéves egyetemistáknak: ez a jó időbeosztás titka

Már csak néhány nap, és kezdődik az egyetemeken és főiskolákon az őszi félév. De hogyan érdemes belevágnotok az első szemeszterbe? Mire érdemes ügyelnetek? Mutatjuk a tökéletes időbeosztás titkát.

A válaszadók között az iskolába még nem is járó gyermekek negyede rendelkezik már saját tablettel, és közel negyedük számára saját okostelevízió is rendelkezésre áll. Az alsós diákok több mint fele, felső tagozattól pedig majdnem minden diák (több mint 90 százalék) rendelkezik mobiltelefonnal.

A megkérdezettek 90 százaléka fontosnak tartja, hogy gyermeke magabiztosan és biztonságosan mozogjon az online térben. Csak a megkérdezettek tizede gondolja, hogy a digitális eszközök nem segítik a tanulást, viszont a digitális oktatás kérdéséről már jobban megoszlanak a vélemények. A megfelelő tudás átadásában a szülők szerepét 85 százalék tartja kiemelten fontosnak, míg az iskolát csak 42 százalék.

Az elektronikai eszközök megléte mellett a válaszadók fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak szórakozásra, hanem készségfejlesztésre is használják ezeket az eszközöket. A leggyakrabban laptopot (40 százalék) és asztali gépet választják erre a célra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.