Négy tipp elsőéves egyetemistáknak: ez a jó időbeosztás titka

Már csak néhány nap, és kezdődik az egyetemeken és főiskolákon az őszi félév. De hogyan érdemes belevágnotok az első szemeszterbe? Mire érdemes ügyelnetek? Mutatjuk a tökéletes időbeosztás titkát.

  • Eduline

1. Ne hagyjátok az összes esszét és beadandót az utolsó hétre

Ugyan kinek lenne kedve már szeptemberben beadandókat írni, amikor majd csak december elején lesz a leadási határidő? (Majdnem) minden egyetemista szeret halogatni, de ezzel csak magatokkal szúrtok ki, ugyanis ha november végén kezdtek neki az öt-hat dolgozat megírásának, akkor éjjel-nappal dolgoznotok kell – ráadásul a szorgalmi időszak végén túl lesztek terhelve, hiszen egymást követik a ZH-k és az előrehozott vizsgák is.

2. Tudjátok le az első negyedévben a kiselőadásokat

Ha kiselőadást kell tartanotok valamelyik szemináriumon, és már most le lehet foglalni az időpontot, akkor ne az utolsó órát válasszátok, mert rengeteg dolgotok lesz akkor. Inkább tudjátok le a kötelező feladatokat már a félév közepén!

Öt hiba, amit minden egyetemista elkövet az első félévben

Egy napra öt-hat előadás? Reggeli nyolcórás kezdés? Vannak dolgok amit szinte minden egyetemista elkövet, és utólag rájön, hogy talán nem is volt annyira jó ötlet. Most összegyűjtöttük ezeket a bakikat.

3. Írjátok be a naptáratokba a fontos dátumokat minél hamarabb

Annyi impulzus ér benneteket az egyetemen – főleg az első évben –, hogy képtelenség minden dátumot fejben tartani. Éppen ezért egyből írjátok fel a zh-k és a kiselőadások időpontjait, a beadandók leadási határidejét, valamint minden egyéb fontos dátumot, hogy semmiről ne feledkezzetek meg.

+1 Használjatok különböző appokat

Már rengeteg olyan alkalmazást lehet találni, amelynek a segítségével sokkal áttekinthetőbbek a rátok váró feladatok. A Evernote például egyszerre jegyzetfüzet, szervező és tervező. Ezzel az appal vezethetitek a teendőiteket – bevihetitek a beadandók leadási határidejét, az órarendeteket és az eseményeket, de akár még a kiadásaitokat is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.