Országos diáksztrájkot szerveznek szeptember 13-ra: a Kossuth téren tüntettek a köznevelési törvény módosítása ellen

A Kossuth téren tüntettek diákok, szülők és pedagógusok a köznevelési törvény módosítása ellen. A szervezők szeptember 13-ra országos diáksztrájkot szerveznek.

  • Eduline

A demonstráción elsőként Asbóth Márton, a TASZ jogásza szólalt fel, aki kiemelte: a köznevelési törvény módosításai alkotmányellenesek, ezért az Alkotmánybíróságon megtámadják azt. Hozzátette: a gyerekek magántanulóságát megtiltó döntések jogellenesek, ezért bíróságra viszik azokat.

Ambrus Magdolna, a Pedagógus Háló alapítója, aki harmincöt éve dolgozik óvodapedagógusként, kiemelte: több mint 900 üres pedagógus álláshely van Magyarországon, és az intézményvezetők még most is kétségbeesve keresnek óvodapedagógusokat. Minden óvodából hiányzik legalább egy, de sok helyen akár négy-öt óvodapedagógus is. „A frissen végzett óvodapedagógusok egyharmada maraf a szakmájában” – teszi hozzá.

Máté Péter

Molnár Áron, vagyis NoÁr színész, aktivista többek között arról beszélt, szerinte nagyon vagány, hogy tizenéves diákok szervezték meg a tüntetést. Azt kérte a diákoktól: ha valami nem tetszik az iskolában, addig küzdjenek, amíg változtatást nem érnek el. „Mert ti vagytok a jövő, és ez nemcsak felelősség, hanem óriási lehetőség is. Legyetek példaképek!” – mondta, majd előadta a Youtube-on nagy sikert arató "Tanulni akarunk" számot.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke következett, aki azt mondta: nem ötszázan vannak a Kossuth téren, hanem legalább ezren, de ez valóban nem elég, bár a tüntetésnek nem tett jót a meleg, a nyári szünet.

A demonstráció szervezői a tüntetés végén bejelentették: szeptember 13-ra országos diáksztrájkot szerveznek, azt kérik az iskolásoktól, hogy ne menjenek be az órákra, "mert mi így tiltakozunk".

Máté Péter

A szervezők korábbi sajtótájékoztatójukon nyilvánosságra hozták hat követelésüket:

A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba

Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba

A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról

Legyen szabad tankönyvválasztás

Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció

Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

A szervezők a demonstrációval akarnak tiltakozni a nyár elején elfogadott köznevelési módosítások ellen, amelyek többek között a magántanulói státuszt, az igazgatóválasztást és az iskolakezdést is érintik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.