Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév

"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.

  • Csik Veronika

A jelenlegi tábla szerint kevesebbet kap egy pályakezdő pedagógus, mint egy szakmunkás végzettséggel rendelkező. Az egy luxus, hogy valaki hat éven keresztül tanul, hogy a végén ilyen keveset keressen"

- mondta az Eduline-nak a pedagógustársadalom egyik legégetőbb kérdéséről a Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Ahogy arról már korábban írtunk, Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke is a pedagógusok túlterheltségére és a pálya elöregedésére figyelmeztetett pénteki budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatójukon. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az eseményen azt mondta, ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás. A számok egyáltalán nem adnak okot bizalomra, ugyanis az Oktatási Hivatal statisztikái alapján 15 ezer elsőéves hallgatóból csupán ötezren jelentkeztek munkára, minősítő vizsgára pedig mindössze 2800-an. Miközben éves átlagban 4500-5000 pedagógus megy nyugdíjba.

Az alelnök az Eduline kérdésére a pedagógushiány pontos számairól annyit mondott, "addig, míg nem mondják meg, mennyi pontosan a fix óra a 22-26 órás keretből, a valós pedagógushiányt nem lehet megmondani." Mivel az intézményeken belül megszüntették az álláshelyeket, és tankerületi szintre helyezték át, így nem lehet követni és nem lehet valós adatot adni - tette hozzá. Azonban a tényleges hiány akár 20 ezer körüli is lehet, mivel azonban ezeket semmilyen rendelkezésre álló statisztika nem tudja biztosan alátámasztani, ez csak egy becsült szám.

Az alelnök szerint az új rendszer is csak nehezíti a helyzetet. Azzal, hogy az álláshelyek tankerületi szintre kerültek, könnyen el is fedhetőek a valós számok, ugyanis a 22-26 órás keretben benne van 4 óra rendszerszintű ide-odatolása.

"Ha veszünk egy 30 fős tantestületet, az azt jelenti, hogy fejenként 4 órát el lehet takarni, 4x30 az 120, ami pedig 5 pedagógus óraszámát teszi ki. Tehát máris nem hiányzik 5 pedagógus a rendszerből. Ez egy játék a számokkal" - mondta el Totyik Tamás.

A legnagyobb probléma azonban nem is a jelenlegi helyzet - tette hozzá a PSZ alelnöke. "A teljes pedagógustársadalom 50-60%-a hamarosan nyugdíjba megy, a jelenlegi 150 ezer pedagógusból ez 60 ezer pedagógus tíz éven belül, és ebben még nincs benne azok a nők, akik negyven évvel mennek nyúgdíjba" - hangsúlyozta.

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.

Az iskolák és a diákok is megérzik

Sokszor az is előfordul, hogy anglisztika szakon végzettek tanári diploma nélkül oktatnak angol nyelvet. "Most, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga megléte, kiemelten fontos, hogy a diákok jól felkészült idegennyelv-oktatókkal tudjanak nekifutni ennek a feladatnak" - emelte ki az Eduline-nak Totyik Tamás.

"Olyan jelzéseket rendszeresen kapunk idén is, hogy fizikatanár angol tanít, vagy a labdarúgóedzők tartják a testnevelésórákat" - mondja az alelnök. "Persze az sem újdonság, hogy egy alsós pedagógus megy a felsősökhöz napközibe vagy tanulószobát tartani, pedig ezt a szabályok szerint nem lehetne, mégis mindennapos."

Mi történik, ha ez a helyzet folytatódik?

Ha a munkaerőpiacon ugyanez a hiány marad meg - mondta az alelnök -, akkor a pedagógusok egy jelentős része elmegy. "Hatórás munkáért eladóként nettó 280 ezer forintért már lehet állást találni, nálunk egy kezdő pedagógus heti 65 órás leterheltségel 132 ezer forintot kap. Csak a nagyon fanatikusok maradnak a pályán. Nagyon leszakadt a versenyszférától a bérezés, ezzel kapcsolatban komoly lépéseket kell majd az oktatási kormányzatnak tennie, hogy ne szívja el a versenyszféra a jó szakembereket a pályáról.

"A jelenlegi tábla szerint kevesebbet kap egy pályakezdő pedagógus, mint egy szakmunkás végzettséggel rendelkező. Az egy luxus, hogy valaki 6 éven keresztül tanul, hogy a végén ilyen keveset keressen."

A szakszervezet a napokban egy kérdőívet is közzétett, melyben a munkaterhelésükről kérdezték a pedagógusokat. Erre két nap alatt közel 1600 válasz érkezett. Az önbevalláson alapuló kérdőív előzetes adatai alapján a válaszadók átlagban 68 órát dolgoznak egy héten, a legjobban pedig azok a leterheltek, akik tanfelügyeletet, minősítést végeznek. A válaszokból kiderült az is, hogy tantárgyfelosztásban átlag 24 óra volt a tanítással lekötött idő, a válaszadók 44 órát helyettesítettek átlagosan az elmúlt tanévben, felkészülésre átlagosan 12 órát fordítottak.

A jelenlegi helyzettel megbecsültséget is leírta a kormányzat - mondja a PSZ alelnöke. "Amikor a közmű számlát fizetjük, akkor a korábbi kormányzatra való hivatkozással 30%-al kevesebbet kell majd fizetni? Ide mielőbbi lépések kellenek."

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.