Hogyan kellene működnie egy oktatási rendszerben az óraszámok elosztásának? Érdekes kérdést tett fel Jocó bácsi a nemrég indult órarendtervezésekkel kapcsolatban.
Nem úgy kellene működnie egy oktatási rendszerben, hogy az intézmény megmondja, hány órára van tanórákkal (a csoportbontásokat figyelembe véve), szakkörökkel, felkészítőkkel, délutáni foglalkozásokkal együtt?! – teszi fel a költői kérdés Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
Ehelyett az iskolának odavetnek egy óratömeget és azzal kell sakkozni az intézményvezetőnek, hogy elossza - írja. Sokszor pedig az is előfordulhat, hogy az óratömeg száma és a szükséges órák száma nem egyezik meg.
Fontos kérdést tett fel Jocó bácsi: miért csak az ötös mellé járhat dicséret?
Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".
"Így tudok olyan helyet, ahol nincs nyelvi csoportbontás (28-30 diákkal hatékony nyelvet tanítani) vagy olyan helyet is, ahol testnevelésből különböző évfolyamokat vonnak össze (35-40 11-12. évfolyamos fiúval fél teremben, vagy éppen a folyosón hisz nincs elég hely, lehet minőségi szakmai munkát végezni - igazából lapjával pont elférnek). Komolyan, ez tényleg így van?" - teszi fel az újabb kérdést Jocó bácsi.
Ha ez igaz, és általános, akkor még nagyobb baj van. Mert most már tényleg veszélyben van mindennemű szakmai munka. Akkor egy gyerekmegőrző az iskola, és nem több - írja.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
