Iskolai órarendek: "most már tényleg veszélyben van mindennemű szakmai munka"

Hogyan kellene működnie egy oktatási rendszerben az óraszámok elosztásának? Érdekes kérdést tett fel Jocó bácsi a nemrég indult órarendtervezésekkel kapcsolatban.

  • Eduline

Nem úgy kellene működnie egy oktatási rendszerben, hogy az intézmény megmondja, hány órára van tanórákkal (a csoportbontásokat figyelembe véve), szakkörökkel, felkészítőkkel, délutáni foglalkozásokkal együtt?! – teszi fel a költői kérdés Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.

Ehelyett az iskolának odavetnek egy óratömeget és azzal kell sakkozni az intézményvezetőnek, hogy elossza - írja. Sokszor pedig az is előfordulhat, hogy az óratömeg száma és a szükséges órák száma nem egyezik meg.

Fontos kérdést tett fel Jocó bácsi: miért csak az ötös mellé járhat dicséret?

Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".

"Így tudok olyan helyet, ahol nincs nyelvi csoportbontás (28-30 diákkal hatékony nyelvet tanítani) vagy olyan helyet is, ahol testnevelésből különböző évfolyamokat vonnak össze (35-40 11-12. évfolyamos fiúval fél teremben, vagy éppen a folyosón hisz nincs elég hely, lehet minőségi szakmai munkát végezni - igazából lapjával pont elférnek). Komolyan, ez tényleg így van?" - teszi fel az újabb kérdést Jocó bácsi.

Ha ez igaz, és általános, akkor még nagyobb baj van. Mert most már tényleg veszélyben van mindennemű szakmai munka. Akkor egy gyerekmegőrző az iskola, és nem több - írja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?