Hogyan kellene működnie egy oktatási rendszerben az óraszámok elosztásának? Érdekes kérdést tett fel Jocó bácsi a nemrég indult órarendtervezésekkel kapcsolatban.
Nem úgy kellene működnie egy oktatási rendszerben, hogy az intézmény megmondja, hány órára van tanórákkal (a csoportbontásokat figyelembe véve), szakkörökkel, felkészítőkkel, délutáni foglalkozásokkal együtt?! – teszi fel a költői kérdés Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
Ehelyett az iskolának odavetnek egy óratömeget és azzal kell sakkozni az intézményvezetőnek, hogy elossza - írja. Sokszor pedig az is előfordulhat, hogy az óratömeg száma és a szükséges órák száma nem egyezik meg.
Fontos kérdést tett fel Jocó bácsi: miért csak az ötös mellé járhat dicséret?
Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".
"Így tudok olyan helyet, ahol nincs nyelvi csoportbontás (28-30 diákkal hatékony nyelvet tanítani) vagy olyan helyet is, ahol testnevelésből különböző évfolyamokat vonnak össze (35-40 11-12. évfolyamos fiúval fél teremben, vagy éppen a folyosón hisz nincs elég hely, lehet minőségi szakmai munkát végezni - igazából lapjával pont elférnek). Komolyan, ez tényleg így van?" - teszi fel az újabb kérdést Jocó bácsi.
Ha ez igaz, és általános, akkor még nagyobb baj van. Mert most már tényleg veszélyben van mindennemű szakmai munka. Akkor egy gyerekmegőrző az iskola, és nem több - írja.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
