2020 januárjától változnak az iskolakezdés szabályai – a szülők minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha a gyermekük augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem küldenék iskolába.
A Magyar Nemzet Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát idézi, akik egy írásbeli kérdésre válaszolva azt írta: indokolt esetben az állami szerv továbbra is engedélyezheti, hogy egy hatéves még egy évig az óvodában maradjon.
Januártól a döntés jogát egy – egyelőre nem nevesített – állami szervhez fogják telepíteni, amelyhez minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet azok a szülők, akiknek a gyermeke augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem kezdenék meg az iskolát.
A felmentést engedélyező hatóságnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Oktatási Hivatalt fogja javasolni, de a feladatellátásra kijelölt szervről csak 2019 őszén alkot rendeletet a kormány. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd.
Rétvári Bence szerint hatósági eljárás lefolytatására nem is lesz mindig szükség, mivel ha a szakértői bizottság még a kérelmek beadási határideje előtt javasolja a plusz óvodai évet, akkor a szülői kérelmet már nem is kell benyújtani.
Korábban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a mostani rendszer – az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve is eldönthetik, hogy egy gyermek iskolaérett-e – kifogástalanul működik, semmi szükség a változtatásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
