Iskolakezdés hatévesen: ősszel készül el a fontos részleteket tartalmazó rendelet

2020 januárjától változnak az iskolakezdés szabályai – a szülők minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha a gyermekük augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem küldenék iskolába.

  • Eduline

A Magyar Nemzet Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát idézi, akik egy írásbeli kérdésre válaszolva azt írta: indokolt esetben az állami szerv továbbra is engedélyezheti, hogy egy hatéves még egy évig az óvodában maradjon.

Januártól a döntés jogát egy – egyelőre nem nevesített – állami szervhez fogják telepíteni, amelyhez minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet azok a szülők, akiknek a gyermeke augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem kezdenék meg az iskolát.

A felmentést engedélyező hatóságnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Oktatási Hivatalt fogja javasolni, de a feladatellátásra kijelölt szervről csak 2019 őszén alkot rendeletet a kormány. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd.

Rétvári Bence szerint hatósági eljárás lefolytatására nem is lesz mindig szükség, mivel ha a szakértői bizottság még a kérelmek beadási határideje előtt javasolja a plusz óvodai évet, akkor a szülői kérelmet már nem is kell benyújtani.

Korábban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a mostani rendszer – az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve is eldönthetik, hogy egy gyermek iskolaérett-e – kifogástalanul működik, semmi szükség a változtatásra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.