Siker: újabb diákolimpián szereztek érmeket a magyar diákok

Négy bronzérmet szereztek a magyar fiatalok a Keszthelyen megrendezett 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián - tudatták a szervezők.

  • MTI

A szombaton véget ért verseny volt a magyar diákok eddigi legjobb szereplése, minden induló szerzett valamilyen elismerést: a négy bronzérem mellett hatan kiemelt dicséretet. A pontversenyen kívüli csapatversenyben az aranyérmes és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák. 

Ezek az eredmények különösen azért értékesek, mert sok részt vevő országtól eltérően Magyarországon a csillagászat nem önálló iskolai tantárgy. Míg bizonyos országokban külön intézetek specializálódnak a csillagászati tehetséggondozásra, addig Magyarországon csak iskolai és egyesületi csillagászati szakkörökben és egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, amatőrcsillagászok, egyetemi hallgatók által tartott felkészítőkön képezhetik magukat az érdeklődő diákok - írták.

Sorra nyerik az érmeket a nemzetközi diákolimpiákon a magyar középiskolások: íme, az eddigi eredmények

Több arany-, ezüst- és bronzérmet is szereztek a magyar diákok az elmúlt hetekben a diákolimpiákon. Mutatjuk az eddigi eredményeket.

A csillagászati diákolimpián összesen 17 aranyérmet, 52 ezüstérmet és 58 bronzérmet osztottak ki. Az augusztus 2-10. között megrendezett versenyre 46 országból több száz középiskolás érkezett Keszthelyre. A legtöbb pontot a vietnámi Quan Nguyen Manh érte el, ő az idei olimpia győztese.

Bár az egyes országokból csapatokban érkeztek a versenyzők, a vetélkedés jobbára mégis egyéni volt. Először adatelemzésben mérték össze tudásukat a versenyzők. Ezt követően az éjszakai megfigyelésben égi objektumokat kellett megtalálniuk a keszthelyi Pethe Ferenc Kollégium sportpályáján felállított 88 csillagaszati távcsővel. Az elméleti fordulóban fizikai, matematikai, csillagászati, kozmológiai és mechanikai feladatokat oldottak meg, míg a planetáriumiban három vetített égboltképekhez kapcsolódó feladatok szerepeltek. Végül csapatverseny zárta az olimpiát.

A versenyen a jó helyezést elérők ajánlólevelet szerezhetnek a világ legjobb egyetemeire, például a Harvardra - közölte Kiss Áron Keve olimpiai biztos.  A 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia főszervezője a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja volt, fővédnöke Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia ötlete 2006-ban született, Magyarország először 2011-ben vett részt a megmérettetésen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.