Külföldi nyelvtanfolyamok: még zsebpénzt is kapnak a kéthetes tanfolyamokon részvevők

Nemcsak a nyelvi kurzusok tandíját, a diákok szállását, valamint utazását finanszírozza a kormány, hanem még zsebpénzt is biztosít a 9. és 11. osztályos tanulóknak a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokon - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos azt is elmondta a lapnak, hogy ezerkétszáz külföldi nyelviskolával, illetve képzőhellyel vette fel a kapcsolatot a Tempus Közalapítvány a középiskolások ingyenes külföldi tanulmányútjai kapcsán. Ebből ötszáz az Egyesült Királyságban, további ötszáz helyszín pedig Németországban van - írják.

Diákonként kétezer ­eurós ráfordítással számolunk, de a helyi viszonyokhoz igazodva természetesen lesznek eltérések a pontos összegekben, hiszen nem egyformák sem a kurzusok díjai, sem a napi kiadások az egyes célországokban és azok különböző régiói­ban – magyarázta a miniszteri biztos.

A pályázati feltételekről elmondta: korábban szó volt arról, hogy a minimális nyelvtudás előfeltétele lesz a részvételnek, ez azonban biztosan nem jelenti azt, hogy például szintfelmérő dolgozatot kellene írniuk a kurzusra jelentkezőknek.

Külföldi nyelvi kurzusok: ősztől kezdődik az előjelentkezés

A diákok idén ősszel kezdhetik az előjelentkezést a kétszer kéthetes, állam által finanszírozott külföldi nyelvtanfolyamokra - mondta a Magyar Hírlapnak Bartos Mónika, a külföldi nyelvi kurzusok szervezéséért felelős miniszteri biztos.

A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy már 2020 nyarán mindkét érintett évfolyam utazhat az összes célországba.

A programban részt vevő diákoknak a kurzusok végén beszámolót kell majd készíteniük, amelyben részletesen leírják élményeiket, de minősíthetik is a képzést, a nyelviskolát vagy éppen a szálláshelyüket, valamint értékelhetik, hogy mennyit fejlődött a nyelvtudásuk - teszik hozzá.

Konkrét jelentkezési határidő nem lesz, a tanév során folyamatosan lehet majd jelentkezni a soron következő nyári szünetben megvalósuló utazásokra - írják.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.