Nemcsak a nyelvi kurzusok tandíját, a diákok szállását, valamint utazását finanszírozza a kormány, hanem még zsebpénzt is biztosít a 9. és 11. osztályos tanulóknak a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokon - írja a Magyar Nemzet.
Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos azt is elmondta a lapnak, hogy ezerkétszáz külföldi nyelviskolával, illetve képzőhellyel vette fel a kapcsolatot a Tempus Közalapítvány a középiskolások ingyenes külföldi tanulmányútjai kapcsán. Ebből ötszáz az Egyesült Királyságban, további ötszáz helyszín pedig Németországban van - írják.
Diákonként kétezer eurós ráfordítással számolunk, de a helyi viszonyokhoz igazodva természetesen lesznek eltérések a pontos összegekben, hiszen nem egyformák sem a kurzusok díjai, sem a napi kiadások az egyes célországokban és azok különböző régióiban – magyarázta a miniszteri biztos.
A pályázati feltételekről elmondta: korábban szó volt arról, hogy a minimális nyelvtudás előfeltétele lesz a részvételnek, ez azonban biztosan nem jelenti azt, hogy például szintfelmérő dolgozatot kellene írniuk a kurzusra jelentkezőknek.
Külföldi nyelvi kurzusok: ősztől kezdődik az előjelentkezés
A diákok idén ősszel kezdhetik az előjelentkezést a kétszer kéthetes, állam által finanszírozott külföldi nyelvtanfolyamokra - mondta a Magyar Hírlapnak Bartos Mónika, a külföldi nyelvi kurzusok szervezéséért felelős miniszteri biztos.
A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy már 2020 nyarán mindkét érintett évfolyam utazhat az összes célországba.
A programban részt vevő diákoknak a kurzusok végén beszámolót kell majd készíteniük, amelyben részletesen leírják élményeiket, de minősíthetik is a képzést, a nyelviskolát vagy éppen a szálláshelyüket, valamint értékelhetik, hogy mennyit fejlődött a nyelvtudásuk - teszik hozzá.
Konkrét jelentkezési határidő nem lesz, a tanév során folyamatosan lehet majd jelentkezni a soron következő nyári szünetben megvalósuló utazásokra - írják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
