Pedagógussztrájk: a Kúriához fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Arra kérik a szervezetet: állapítsák meg a sztrájk jogszerű feltételeit.

  • Eduline

A Kúriához fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, arra kérik a szervezetet: állapítsák meg a sztrájk jogszerű feltételeit - írja az ATV.

A PDSZ korábban május 29-re hirdetett munkabeszüntetést, akkor azonban a bíróságtól nem érkeztek meg a sztrájktörvény által előírt határidőn belül a válaszok. A jogszerű sztrájk megszervezésének akadályozása miatt végül ugrott a nyomásgyakorlás ezen formája.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke most azt mondta, hogy fellebbeztek, és azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsák meg, kinek a hatásköre megállapítani a még elégséges szolgáltatást, amely egyik sarkalatos pontja a közszférában létrejövő munkabeszüntetésnek.

Elmarad a május 29-i pedagógussztrájk: nem jöttek létre a jogszerű feltételek

A jogszerű sztrájk lehetőségének feltételei nem jöttek létre, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete visszavonja sztrájkfelhívást - közölte a szakszervezet.

Kiemelte: nem tudják ezt elfogadni, mint ahogyan azt sem, hogy a kormány legyen illetékes eljárni minden munkáltató helyett. A szakszervezet ezért alkotmányos panasszal fordul a Kúriához, ahol a kifogásolt jogszabályok hatályon kívül helyezését fogják kérni. 

A szakszervezet elnöke szerint a sztrájkkövetelésekről továbbra is azt gondolják, hogy azokban a kormány a tárgyalópartner, de a sztrájk lebonyolításában a munkáltató az illetékes. Közben a PDSZ felfüggesztette az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságban betöltött tagságát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.