Az elfogadott módosítások tovább csorbítják az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát – így reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény módosítására.
„A PSZ elnöke már a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) június 20-án tartott ülésén jelezte: határozottan tiltakozik az igazgatói pályázatok véleményeztetésének eltörlése miatt, mert alapvetően csorbítja a helyi demokráciát, ha nem szólhatnának bele a pedagógusok, a szülők és a diákok abba, hogy ki lesz az iskola igazgatója” – olvasható pénteki közleményükben.
Hozzáteszik: egyetértenek azokkal a kifogásokkal is, amelyek az alternatív oktatási intézmények jövőjét látják veszélyben, „holott ezek az iskolák értékes, nélkülözhetetlen tudással és módszertannal gazdagították a pedagógiát. Figyelemre méltó, hogy ezt a módosítást utóbb, egyéni indítványra „illesztették be”.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak
Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
A PSZ szerint a magántanulói státusz eltörlése aránytalanul korlátozza a szülők neveléshez való jogát, az iskoláknál kellene hagyni a tanulókra vonatkozó döntési jogköröket.
„A tankönyvpiac beszűkítése, teljes államosítása nehéz helyzetbe hozza a pedagógusokat, nagyban korlátozza módszertani szabadságukat. A PSZ nem ért egyet a magánkiadók teljes kiszorításával. Szakmailag erősen kifogásolható az a módosítás, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést, és 6 éves koruk betöltése után a lehető legtöbb gyermeket beiskolázna. A PSZ Óvodapedagógiai Tagozata szerint - miként az többször nyilvánosságra került - a mostani rendszerben, amelyben az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve is eldönthetik, hogy egy gyermek kellően iskolaérett-e, kifogástalanul működik, így nem volt szakmai indok a változtatásra” – írják.
A Pedagógusok Szakszervezete ismét nehezményezi, hogy a törvénymódosítást - az EMMI-vel tavasszal megkötött stratégiai megállapodás ellenére - nem kapta meg előzetesen.
A PSZ követelései (béremelés, óraszámcsökkentés) csaknem egy évig tartó tárgyalások után sem vezettek eredményre, ezért a szakszervezet megkezdte a felkészülést az őszi tiltakozó akciókra.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
