Köznevelési törvény: a szöveges értékelés mégis maradhat?

A szóbeli/szöveges értékelés lehetősége az Oktatási Hivatal engedélyével megmaradhatna az iskolákban, ebben a fontos részletkérdésben nyitottak a változtatásra – ezt mondta a köznevelési törvény módosító csomagjáról a szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

  • Eduline/MTI

A köznevelési törvény módosításának elhalasztásáról elmondta, egy fontos részletkérdésben nyitottak a változtatásra, miszerint a szóbeli értékelés az Oktatási Hivatal engedélyével megmaradhatna.

Egyelőre ez az egy döntés született - válaszolta arra a kérdésre, hogy a többi vitatott pontban lehet-e változás.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden szavazott volna az Országgyűlés a köznevelési törvény módosító csomagjáról, a zárószavazást azonban elhalasztották.

A szöveges értékelés fontosságáról az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete korábbi közleményében azt írta, az értékelésnek csupán az egyik funkciója a visszajelzés. "Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg. Ezekhez az alternatív pedagógiai működésekhez az ötfokú skálán való érdemjeggyel való osztályozás nem illeszthető hozzá. Az alternatív pedagógiák ezen gyakorlatai már a korszerű pedagógia egyéb területén is megjelentek: a XXI. századi elvárásokhoz illeszkedően az oktatás-nevelésben használt mérés-értékelési rendszerek erősen differenciálódtak, a célcsoport szerint személyre szabottá váltak, felváltva a régi, hagyományos, 1-től 5-ig használt érdemjegy-skálát. Emlékeztetjük a törvényalkotót, hogy ez a koncepció érvényesült az új Nat tervezetében is, melyben a 3. osztály végéig “a motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében” csak a szöveges értékelést tartják helyesnek. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség” – olvasható állásfoglalásukban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.