"Szűkülni fognak a lehetőségeink" - petíciót indítottak a köznevelési törvény módosítása ellen

"Ez megfosztana minket attól a lehetőségtől, hogy kisebb gyermekünk óvodai nevelésükről mi döntsünk" - írják nyílt levelükben azok a szülők, akik a köznevelési törvény kötelező óvodával kapcsolatos módosítása ellen tiltakoznak.

  • Eduline

Petíciót indítottak a köznevelési törvény módosítását ellenző szülők. A tervezet ugyanis a jelenlegi 5 éves kor helyett 4 éves korra csökkentené az óvodakötelezettség alóli felmentés felső korhatárát. A petíció létrehozói szerint mindez korlátozza a szülők jogait.

A hároméves kortól kötelező óvodai nevelésről szóló jogszabály elfogadása után utólagos normakontrollra került sor, melynek során az Alkotmánybíróság elismerte, ez a szülők neveléshez való jogának korlátozása - írják. "Ennek ellenére érvényben hagyták a rendelkezést, azzal érvelve, hogy a törvény széles körű felmentési lehetőséget biztosít, és így arányosnak értékelték a szülői jogok korlátozását a remélt társadalmi cél érdekében" - olvasható a petícióban. "Most azonban a lehetőségeink szűkülni fognak, a korlátozás erősödik, így az arányosság is megkérdőjeleződik." A javaslat alapján ugyanis a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik.

Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat

Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.

A petíciót aláíró szülők ezért arra kérik az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzanak meg egy olyan döntést, mely szerintük ellehetetleníti, hogy 4-5 éves gyerekeket családi körben neveljenek. Hozzáteszik: szerintük visszalépés lenne, ha csorbulna egy, már korábban megszerzett joguk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.