"Ez megfosztana minket attól a lehetőségtől, hogy kisebb gyermekünk óvodai nevelésükről mi döntsünk" - írják nyílt levelükben azok a szülők, akik a köznevelési törvény kötelező óvodával kapcsolatos módosítása ellen tiltakoznak.
Petíciót indítottak a köznevelési törvény módosítását ellenző szülők. A tervezet ugyanis a jelenlegi 5 éves kor helyett 4 éves korra csökkentené az óvodakötelezettség alóli felmentés felső korhatárát. A petíció létrehozói szerint mindez korlátozza a szülők jogait.
A hároméves kortól kötelező óvodai nevelésről szóló jogszabály elfogadása után utólagos normakontrollra került sor, melynek során az Alkotmánybíróság elismerte, ez a szülők neveléshez való jogának korlátozása - írják. "Ennek ellenére érvényben hagyták a rendelkezést, azzal érvelve, hogy a törvény széles körű felmentési lehetőséget biztosít, és így arányosnak értékelték a szülői jogok korlátozását a remélt társadalmi cél érdekében" - olvasható a petícióban. "Most azonban a lehetőségeink szűkülni fognak, a korlátozás erősödik, így az arányosság is megkérdőjeleződik." A javaslat alapján ugyanis a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik.
Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat
Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.
A petíciót aláíró szülők ezért arra kérik az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzanak meg egy olyan döntést, mely szerintük ellehetetleníti, hogy 4-5 éves gyerekeket családi körben neveljenek. Hozzáteszik: szerintük visszalépés lenne, ha csorbulna egy, már korábban megszerzett joguk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
