Nem változott a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége az előző évekhez képest - derül ki a 2018-as kompetenciamérés eredményiből. A szakközépiskolások eredményei viszont továbbra is tragikusak.
Továbbra is változatlanok az eredmények: nem javultak látványosan, de legalább nem is romlottak - ez derült ki a 2018-as kompetenciamérés tegnap nyilvánosságra hozott eredményeiből. A matematikai felmérés átlageredményei, minden évfolyamon szinte teljesen megegyeznek a tavalyi értékekkel, míg nyolcadikos és a tizedikes diákok szövegértési eredményi kicsivel jobbak a tavalyinál, azonban a hatodikasok teljesítménye valamivel romlott.
„Enyhe ingadozásokat láthatunk a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést” - írja az Oktatási Hivatal elemzésében. Hozzáteszik: fontos hangsúlyozni, hogy az átlageredményeinek kismértékű változásával párhuzamosan az egyes intézmények szintjén komoly változások történhetnek az eredményekben.
Hatalmasak a területi különbségek
Az előző évekhez hasonlóan továbbra is elsősorban a budapesti, nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió teljesít jobban a kompetenciaméréseken, és az észak-magyarországi valamint az észak-alföldi régió van lemaradásban. Valamint elmondható, hogy a községekben élő tanulók és a budapesti diákok teljesítménye még mindig a teljesítményi skála két végpontján áll.
A megyék közötti különbségek matematikából 98–122, szövegértésből 117–130 pont között váltakoznak. Az eredményekből továbbá kiderül, hogy „a területi különbségek szövegértésből és matematikából is a 8. évfolyamon a legnagyobbak.”
| Több mint kétszázezer diák írta meg a tesztet |
| Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2018-es kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk, emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – az úgynevezett tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre. |
Továbbra is a szakközépiskolák zárják a sort
Az előző évekhez hasonlóan a szakközépiskolások - korábbi szakiskolások - eredményei a legelszomorítóbbak. Az elemzés szerint kifejezetten aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben tanulók teljesítménye. „Amellett, hogy a szakközépiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd–egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – írja a legfrissebb elemzés.
Az adatokból az is kiderül, hogy „egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 21%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem”. Az elemzés szerint „az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható. Például a szakközépiskolások eredményei nem azért alacsonyabbak, mert ők szakközépiskolába járnak, hanem azért járnak szakközépiskolába, mert eredményeik alacsonyabbak.”
A különbség azonban már korábban kirajzolódik, ugyanis „a később szakközépiskolákban továbbtanulók már a 6. évfolyam végén is alacsonyabb eredményt értek el átlagosan szövegértésből és matematikából, mint más képzési formákban továbbtanuló társaik” – emeli ki a felmérés elemzése. „Ezt követően a 8. évfolyamra a fejlődésük mértéke kisebb volt, mint a többi képzési formában tanuló társaiké, majd a szakközépiskolában a 9–10. évfolyamon matematikai eszköztudásuk és szövegértési képességeik lényegében nem fejlődtek tovább” – olvasható az elemzésben.
Magántanulók, pedagógushiány, igazgatóválasztás: a köznevelési törvényről vitáznak
Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat jó lépéseket, többnyire egyszerűsítő, illetve alkotmánybírósági döntésből eredő változtatásokat tartalmaz. Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban hangsúlyozta: az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
