Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés

A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

  • MTI

Rétvári Bence elmondta, korábban - 30-50 éve - volt rá lehetőség, hogy a tanulmányok utolsó évében már be lehessen kapcsolódni a tanításba, és sok szakember egyetért abban, hogy ez most is jó lenne. Ezért a mostani törvénymódosítással lehetőséget adnának arra, hogy ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diploma kiadása, akkor is elkezdhessenek tanítani a pályakezdő pedagógusok - közölte az államtitkára. Hozzátette, ez azért is jó, mert így az iskolák szélesebb körből tudnak tanárokat választani.

Rétvári Bence elmondta azt is, a jogszabály megteremti a törvényi felhatalmazást a később iskolaigazgatói béremelésekhez is, amely függhet majd például az iskola méretétől és az ott tanulók teljesítményétől.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a javaslat szerint az óvoda utolsó éve iskolaelőkészítő év lenne, és arra is még inkább koncentrálna, hogy hároméves korban elkezdjék az óvodát a gyerekek, mert annál jobb, minél korábban elkezdődik a fejlesztésük.

Gyakornokként dolgozhatnak, de teljes bért kaphatnak a diploma nélküli tanárok

Gyakornokként alkalmazhatják az iskolák a diploma nélküli pedagógusokat, ha az Országgyűlés rábólint a köznevelési törvény módosító csomagjára.

Rétvári Bence a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy az elmúlt években rengeteg pozitívum történ az óvodákban: 2010 óta 11 300-zal több férőhely van és majdnem ezerrel több óvodapedagógus dolgozik, így egy pedagógusra kevesebb gyerek, egy gyerekre pedig több figyelem jut.

A mostani módosítással tartalmi segítséget is szeretnének adni az óvodáknak, mivel eddig sokféle gyakorlat alakult ki, ezeket próbálják egységesebbé és hatékonyabbá tenni, hogy ne 13-14 évesen döbbenjenek rá a szülők, hogy valamilyen képesség elsajátítása kimaradt alsó tagozatban. Tehát a későbbi problémák megelőzését szolgálja az, hogy iskolaelőkészítő év legyen az óvoda utolsó éve - mondta az államtitkár.

Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat

Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.