Csak négyéves korig lehet majd felmentést kapni az óvoda alól - ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata.
Öt- helyett csak négyéves korig kérhető felmentés az óvoda alól - írta meg a Magyar Nemzet a köznevelési törvény módosító javaslata alapján. A szülők tehát gyermekük négyéves koráig kérhetnek felmentést az óvodáztatás alól, ha valamilyen okból visszatartanák, május 25-ig be kell nyújtani az erre vonatkozó kérelmet.
Kiemelik azt is, ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor erre a feladatra csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki. A létszámadatok megfelelő nyilvántartása érdekében pedig oktatási azonosítót kapna minden olyan hároméves is, aki nem kezdi meg időben az óvodát - írják, hozzátéve: az adatok szerint a gyerekek tíz százaléka nem kezdi meg időben az óvodát, miközben felmentést sem kérnek a szülők.
A miniszter állami szervhez telepítené a kötelezettség teljesítésének felügyeletét. A javaslat ezért felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben jelölje ki azokat a szerveket, amelyek engedélyt adhatnak a felmentésre.
Így változott az óvodások száma az elmúlt években
Hogyan változott az elmúlt években az óvodai férőhelyek és az óvodások száma? Mutatjuk.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
