Újabb változások jönnek, így változtatnának a köznevelési törvényen

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel. Itt vannak a legfontosabb változások.

  • Eduline/MTI

A közleményben azt írták, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az intézményvezetőknek további pótlékot és ösztönzési kereset-kiegészítést állapítson meg. Közölték, a módosítások másik célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása.

A javaslat hatályon kívül helyezi az önálló tankönyvtörvényt, a tankönyvellátás legfontosabb szabályait pedig a nemzeti köznevelésről szóló törvénybe helyezi, ezzel biztosítva az ingyenes tankönyvellátást; az ugyanis a kormány döntése alapján 2020. szeptember 1-jétől az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamára kiterjed.

A törvényjavaslat megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat és biztosítja a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését. Továbbá módosítja a 2015-től bevezetett, 3 éves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét - ismertették.

Különös megoldás: így menekítik a szülők gyerekeiket az állami iskolákból

Magántanulói csoportokban látják a megoldást azok a pedagógusok és szülők, akik menekítenék a diákokat az állami közoktatásból. Látszólag egy-egy állami iskolában tanulnak a gyerekek, azonban a gyakorlatban magántanulói státusszal egy egészen más oktatásban részesülnek. A "modell" pedig a Budapest School kezdeményezéséből alakult ki.

Hozzátették, a szülőknek és a tanulóknak az osztályzatok egyértelmű visszajelzést adnak a teljesítményről, ezért a javaslat a jövőben nem követeli meg a miniszteri engedélyt a szöveges értékeléshez, arról az intézmény maga dönthet, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.

A javaslat továbbá kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a 2020/21-es tanévtől egyéni munkarendet kérhetnek, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös - olvasható a közleményben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna