A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel. Itt vannak a legfontosabb változások.
A közleményben azt írták, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az intézményvezetőknek további pótlékot és ösztönzési kereset-kiegészítést állapítson meg. Közölték, a módosítások másik célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása.
A javaslat hatályon kívül helyezi az önálló tankönyvtörvényt, a tankönyvellátás legfontosabb szabályait pedig a nemzeti köznevelésről szóló törvénybe helyezi, ezzel biztosítva az ingyenes tankönyvellátást; az ugyanis a kormány döntése alapján 2020. szeptember 1-jétől az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamára kiterjed.
A törvényjavaslat megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat és biztosítja a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését. Továbbá módosítja a 2015-től bevezetett, 3 éves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét - ismertették.
Különös megoldás: így menekítik a szülők gyerekeiket az állami iskolákból
Magántanulói csoportokban látják a megoldást azok a pedagógusok és szülők, akik menekítenék a diákokat az állami közoktatásból. Látszólag egy-egy állami iskolában tanulnak a gyerekek, azonban a gyakorlatban magántanulói státusszal egy egészen más oktatásban részesülnek. A "modell" pedig a Budapest School kezdeményezéséből alakult ki.
Hozzátették, a szülőknek és a tanulóknak az osztályzatok egyértelmű visszajelzést adnak a teljesítményről, ezért a javaslat a jövőben nem követeli meg a miniszteri engedélyt a szöveges értékeléshez, arról az intézmény maga dönthet, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.
A javaslat továbbá kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a 2020/21-es tanévtől egyéni munkarendet kérhetnek, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös - olvasható a közleményben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
