Különös megoldás: így menekítik a szülők gyerekeiket az állami iskolákból

Magántanulói csoportokban látják a megoldást azok a pedagógusok és szülők, akik menekítenék a diákokat az állami közoktatásból. Látszólag egy-egy állami iskolában tanulnak a gyerekek, azonban a gyakorlatban magántanulói státusszal egy egészen más oktatásban részesülnek. A "modell" pedig a Budapest School kezdeményezéséből alakult ki.

  • Eduline

"Végy egy klasszikus iskolát – ez lehet állami is –, írasd be a gyermekedet, majd jelentkezz abba a magántanulói csoportba, amelyet kiszemeltél magadnak - ez a receptje a Budapest School modelljének, amellyel igyekszenek "kimenekíteni" a diákokat az állami iskolákból. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Alternatív Tagozatának vezetője a 168 órának azt mondta: magántanulói státuszban ma körülbelül nyolcezer gyerek tanul, és körülbelül ugyanennyi olyan diák van, aki külföldi iskolába jár, de megőrizte a jogviszonyát a magyar iskolájával is. Ebben a létszámban vannak benne a tanulócsoportba járó gyerekek is, összesen 50 magántanulói csoport működik.

A magántanulói csoportokat olyan szülők és pedagógusok hívják életre, akiknek szűk az állami oktatás által előírt keret. Ha sikerül néhány jó pedagógust megnyerni az ügynek, és találnak egy közösségi teret, ahol a foglalkozásokat meg lehet szervezni, már indulhat is a magántanulói csoport - írja a 168 óra, hozzátéve: ez persze nem olcsó mulatság, ugyanis a tandíj ötvenezer és kétszázezer forint között alakul.

A Budapest School
A Budapest School a törvényben biztosított magántanulói lehetőségre épül - írja a 168 óra, hozzátéve: 2015 végén az egyik legsikeresebb magyar startup, a Prezi társalapítója, Halácsy Péter iskolát hozott létre. Ebben az újragondolt iskolában nincs osztályzás, nincsenek tantárgyak, a diákok csak azt tanulják, ami érdekli őket, és még hibázniuk is szabad. Az alapítók arra törekszenek, hogy úgy készítsék fel a gyerekeket az új világra, hogy megőrizzék bennük a kreativitást és a kíváncsiságot.

A magántanulói csoport jogilag nem minősül nevelési-oktatási intézménynek. Ez a jogviszony azonban lehetőséget teremt arra, hogy a szülők a pedagógusokkal közösen határozzák meg, mi is történjen a gyerekeikkel két osztályozó vizsga között. A gyerekeknek ebben a szisztémában ugyanis a fogadó iskolájukban félévenként osztályozó vizsgát kell tenniük - írják.

A szülők motivációija pedig abból is fakad, hogy az állami oktatásból menekülő gyerekek egyre magasabb száma miatt az alapítványi iskolákba már nagy a túljelentkezés. Van olyan intézmény, ahová érdemes két évvel a beiratkozás előtt jelentkezni, különben betelnek a helyek, így még indokoltabb opció a magántanulói csoportba lépés.

Jövő szeptemberben indul a Budapest School középiskolája

2019 szeptemberében elindul a Budapest School középiskolája, a diákok idejük közel felében az érettségihez köthető tárgyakkal, tudományterületekkel töltik az idejüket, másik felében a saját érdeklődésük alapján választott műhelyekben dolgoznak, tanulnak, alkotnak.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.