Különleges "tandíjat" kell fizetnie egy indiai iskola diákjainak minden héten

Új megközelítést alkalmaz egy észak-indiai iskola az országot elárasztó műanyaghulladék kezelésének problémájára, a diákok az otthonukban, környezetükben lévő műanyaghulladék begyűjtésével kapnak az ingyenes oktatást az intézményben.

  • MTI

Az Asszám államban fekvő Diszpúr város közelében lévő iskola 110 diákjának hetente 20 darab begyűjtött műanyaghulladékot kell leadnia. "Burjánzik a műanyaghasználat Asszám államban" - magyarázta Parmita Szárma, aki New York-i férjével, Mazin Muktarral együtt dolgozta ki a programot.

Múlt évig az oktatás teljesen tandíjmentes volt, de az iskola elhatározta a "műanyagdíj" bevezetését az után, hogy a szülőknél süket fülekre talált a kérésük, hogy vegyenek részt a műanyag-újrahasznosítási programban" - mondta Muktar az AFP francia hírügynökségnek.

"Azt mondtuk a szülőknek, küldjenek műanyagot az iskolába tandíj gyanánt, ha azt akarják, hogy ingyen oktatásban részesüljön gyermekük" - tette hozzá. Ráadásul a szülőknek azt is meg kellett ígérniük, hogy nem égetnek műanyaghulladékot.

Zseniális törvény a Fülöp-szigeteken: minden diáknak 10 fát kell elültetnie az érettségiért

Egy új törvénnyel nevelnék környezetvédelemre a diákokat a Fülöp-szigeteken.

A gyerekek most házról házra járnak műanyagot gyűjtve, és ez tudatosabbá tette a helyieket. Az Environ nevű helyi környezetvédő szervezet szerint csak az egymillió lakosú Diszpúr évente 37 tonna hulladékot állít elő, hétszer többet, mint 14 éve. 

"Korábban elégettük a műanyagot, mert nem tudtuk, hogy az így keletkező gáz káros az egészségünkre és a környezetre. El is dobáltuk a szomszédba. Ez azonban soha többé nem fog előfordulni. Az iskola kezdeményezése jó lépés" - mondta az egyik gyermek anyja. A begyűjtés után az iskola újrahasznosítja a műanyagot: a gyerekek a műanyag zacskókkal kitömik a műanyag palackokat, hogy téglát gyártsanak, amelyet felhasználnak új iskolaépületek, illemhelyek, járdák építéséhez.

A diákok még fizetséget is kapnak, ami egyfajta ösztönző arra, hogy iskolába járjanak ahelyett, hogy a helyi kőbányákban dolgoznak. "Diákjaink szüleinek többsége nem engedheti meg, hogy iskoláztassa gyermekét. Kemény munka volt, de motiváltuk őket és visszahoztuk őket iskolánkba" - mondta Muktar.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu