Több mint 274 ezer diák tölti ki a kompetenciamérés feladatsorait

Szerdán tartja az Oktatási Hivatal (OH) a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést.

  • MTI

A hivatal közleményében azt írta, a mérés - a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve - minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulónak kötelező. Az idén 2666 iskola 3555 telephelyén több mint 274 ezer diák vesz benne részt: a 6. évfolyamból 99 806-an, a 8. évfolyamból 88 737-en, a 10. évfolyamból pedig 85 667-en.

Az országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását térképezi fel, ezért a feladatsorok a vizsgált területeket részletesen lefedő, különböző nehézségű kérdésekből állnak. A mérés fontos célja az intézmények teljesítményének nyomon követése - írták.

Az eredmények összevetése arra ösztönözheti az iskolákat, hogy munkájukat megújítsák, a hozzáadott pedagógiai értéket bemutató adatok segítségével pedig megtalálhatják azokat az intézményeket, amelyektől fejlődésükhöz jó gyakorlatokat és támogatást kaphatnak - közölte a hivatal.

Általános iskolai rangsor, egészen másképp: hol fejlesztik a leghatékonyabban a diákok képességeit?

Évek óta közzéteszi az Oktatási Hivatal azoknak az iskoláknak a listáját, ahol a kompetenciamérés eredményei alapján kiemelkedő a pedagógiai munka fejlesztő hatása. Néhány napja nyilvánosságra hozták a legfrissebb, a 2018-as felmérés alapján összeállított listát, amelyből kiderül: budapesti és kistelepülési általános iskolák is szerepelnek a kiemelkedő teljesítményű intézmények között.

Annak érdekében, hogy az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon, az országos kompetenciamérést a tanulók családi hátterének vizsgálata egészíti ki. Az OH a diákok közvetítésével kérdőívet juttat el a szülőkhöz, amelynek kitöltése önkéntes és név nélküli - olvasható a közleményben.

"A kérdőívek adataiból képzett, a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével jobban megmutatkozhat azon iskolák értékes pedagógiai munkája is, amelyek nehezebb körülmények között élő vagy gyengébb képességű tanulókkal foglalkoznak" - írták.

A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben kezdődött, és ma a világ legkorszerűbbjei között tartják számon - közölte az OH.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.