Május 29-re hirdetett sztrájkot a PDSZ - még mindig a bírósági végzésre várnak

Május 29-re hirdetettek meg pedagógussztrájkot, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra is a bírósági végzésre vár az ügyben.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) május 29-re pedagógussztrájkot hirdetett meg. Szűcs Tamás a PDSZ elnöke az ATV-ben adott interjújában korábban, azt mondta, valamennyi tankerületnek megállapodástervezetet küldtek, ám szinte mindenhonnan azt a választ kapták, hogy a tankerületek szerint a tanársztrájk „nem időszerű”, ezért a megállapodásokat nem írták alá.

Miután a sztrájk megállapodást nem fogadták el, bírósághoz fordultak az ügyben - emelte ki a PDSZ elnöke. A bíróságnak öt napon belül dönteni kell az ügyben, azonban a szakszervezet tegnapi tájékoztatása szerint továbbra sem érkezett meg a bírósági végzés a sztrájk-ügyben.

Azonban vannak, akik csatlakoztak

A veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola a 138 fős tantestületből 116-an biztos, hogy csatlakoznának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által május 29-re meghirdetett ágazati sztrájkhoz - írják levelükben.

Az oktatók levelükben kiemelik, nem azért akarnak sztrájkolni, mert a pedagógusok „folyton elégedetlenek”. Hanem azért, mert a terhek folyamatosan nőnek, a munkabérek pedig nem arányosak a munkával.

„Nagyon sok olyan probléma szakad a nyakukba, amit nem tudnak jól megoldani, mert nem tartozik a hatáskörükbe. Hatalmas az elvárás feléjük, pedig csak emberből vannak, de a túlterheltségért, az emberfeletti igyekezetért sem jó szót, sem magasabb bérezést nem kapnak, ahogy ez az ország többi iskolájában is így van. Megszűnt a túlórapénz, mindenki annyit helyettesít, amennyit csak bír, és már az őszi szünetre elfáradnak a pedagógusok. Rengeteg túlmunkát jelent az adminisztráció, mindennapos küzdelem a hiányzó kollégák pótlása, maradtak betöltetlen álláshelyek, ugyanis pedagógushiány van” – írják.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tegnapi közleményében a levélre reagálva azt írja, örülnek a veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola döntésének. A szakszervezet megköszönte a kiállásukat a május 29-re meghirdetett sztrájkja mellett, hozzátették: remélik, hogy az elszántságuk más intézmények számára is példa lesz.

Május 29-re hirdetett sztrájkot a PDSZ

Az egész ágazatra kiterjedő pedagógussztrájkot hirdetett meg május 29-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a szakszervezeti majálison - írja a Népszava.

Mik a követeléseik?

A május 29-re hirdetett pedagógussztrájkot követeléseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete négy pontban fogalmazta meg.

Elsősorban szeretnék elérni a közalkalmazotti illetménytábla rendezését, emelését. Szeretnék a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerint (jellemzően 22 tanóra) visszaállítani a pedagógusok kötelező óraszámát, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, és szeretnék, ha az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként számolnák el.

Továbbá szeretnék, hogy a pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből legyenek kiszámolva. Illetve követelik a sztrájktörvény módosítását annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között sztrájkolhassanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.