A magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát - írja a Hetek cikkében.
Az egész tanárképzést gyakorlatorientáltabbá kellene tenni, hogy menet közben kiszűrhetővé váljanak azok, akik nem pedagógus pályára valók – merült fel egyetemi karok vezetői és a HÖOK részéről. Ugyanakkor egyre égetőbb a pedagógushiány - írja a Hetek cikke.
A pedagóguspályaalkalmassági-szűrés hatékonyabbá tétele régóta felmerülő igény, aminek a szükségességét hétköznapi tapasztalatokon túl kutatások is alátámasztják. Varga Júlia oktatáskutató egyik korábbi vizsgálata kimutatta, hogy – bár még mindig sok az elhivatott tanár – a magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát.
Az érintettek egyben a pedagógusképzés reformját is sürgették, hiányolva a gyakorlatorientáltabb, módszertanra jobban fókuszáló képzést. A HÖOK például félévente kötelező konfliktuskezelési és kommunikációs tréningekre is elküldené a hallgatókat, s a végzősöknél is lefolytatna egy alkalmassági vizsgát - emelik ki a cikkben.
Majdnem 20 ezren jelentkeztek a 2020-as pedagógusminősítési eljárásra
Majdnem 20 ezer pedagógus jelentkezett a 2020-as minősítési eljárásra március 31-ig - derül ki az Oktatási Hivatal által közzétette adatokból.
Megfigyelhető ez először a bemenetelnél, mivel könnyű bekerülni a pedagógus szakokra. A második fázis a diploma megszerzése utáni időszak, amikor a kreatívabb fiatalok többsége más foglalkozást választ, főként az alacsony bérek miatt. A pedagógushallgatók mintegy harmada kerül végül a pályára, jellemzően a gyengébb képességűek - írja a cikk. Ezt követi a kontraszelekció harmadik fázisa, mivel csak kisebb részük marad meg tartósan a pályán. Varga szerint ennek a folyamatnak elsősorban a gyermekek a kárvallottjai.
Nahalka István oktatáskutató szerint ahhoz, hogy a tehetséges diákok tömegével válasszák a pedagóguspályát, nemcsak jobb bérekre volna szükség, hanem arra is, hogy biztosítva legyen számukra a szakmai kiteljesedés lehetősége, ám a pedagógusok munkája sajnos ma nem több puszta végrehajtó szerepnél - írják.
Nahalka a Hetek kérdésére elmondta azt is, hogy a szakértők nem támogatták a felvételizők pályaalkalmassági vizsgálatának a bevezetését, mivel erre már korábban is történtek hasonló kísérletek, de minden tapasztalat azt mutatta, hogy ez a fajta szűrés nem működik. „Ennek oka főként az, hogy 18-20 éves korában egy fiatal még nem olyan érett személyiség, hogy ki lehessen róla deríteni, később alkalmassá válik-e a pedagóguspályára. Másrészt a pályára alkalmas személyiség meghatározása egy nagyon bonyolult és nehéz kérdés, a mérése mondhatni lehetetlen. Amikor tehát az egyetemek, főiskolák a leendő pedagógusjelöltek alkalmasságával foglalkoznak, akkor a sötétben tapogatóznak” – magyarázta a szakember. A teljes cikk elolvasható az ATV oldalán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
