Újabb részlet: a technikumok 13. évfolyamán egyszerre érettségiznek és OKJ-vizsgáznak majd a diákok

A 2020-ban létrejövő technikumok 10. évfolyamán ágazati alapvizsgát kellene tenni, a diákok pedig a 13. év végén egyszerre érettségiznének és tennének OKJ-vizsgát.

  • Eduline

A Magyar Nemzet Pölöskei Gábornét, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárát idézi, aki a szakképzés átalakításának tervezett lépései között említette azt is, hogy a 10. osztály végi alapvizsga komoly tényező lenne, a gazdasági szereplők az eredmények alapján döntenének arról, melyik diák menjen hozzájuk gyakorlati képzésre.

Akit egyik cég sem választ ki, azt az iskola helyezi el – mondta a helyettes államtitkár. Jelezte: a technikumba járók a 13. év végén egyszerre tesznek érettségi és OKJ-vizsgát is.

Itt vannak a részletek a szakképzés átalakításáról: lesznek orientációs osztályok és műhelyiskolák is

A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.

Ez utóbbi ötödik tárgyként épül be az érettségibe. Rámutatott arra is, hogy míg a szakgimnáziumi végzettség adta pluszpontok ma nem jelentenek komoly előnyt a főiskolai, egyetemi felvételin, addig a technikusi képesítés megszerzése olyan magas pontszámot eredményez majd, ami szakirányú továbbtanulás esetén egyenes út lesz a felsőoktatásba.

Pölöskei Gáborné arról is beszélt, hogy a technikumban csak egy idegen nyelvet fognak tanulni a diákok, a külföldi tanfolyamokat pedig egybefüggő, négyhetes, vállalati környezetben eltöltött szakmai gyakorlatként képzelik el.

Átalakítják az ösztöndíjrendszert is, 2020-tól már nemcsak a hiányszakmák tanulói, hanem minden diák anyagi támogatást kaphat, ezt azonban tanulmányi eredményhez kötik. Változás lesz, hogy az ösztöndíj teljes összegéhez csak az juthat hozzá, aki el is végzi a képzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.