Közismereti tartalmakat a műhelyiskolákban is tanulnak majd a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan.
„A műhelyiskolát nem választhatják az általános iskolás diákok a továbbtanulás során, kizárólag azok számára nyújt lehetőséget, akik a klasszikus iskolai környezetben nem tudnak sikeresen teljesíteni, akiknek az első szakma megszerzésében is nehézségeik vannak” – válaszolta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára Ander Balázs képviselő írásbeli kérdésére.
A jobbikos képviselő többek között azt kérdezte, hogy közvetlenül az általános iskolából, akár 14 évesen is lehetne-e a műhelyiskolákban folytatni a tanulmányokat, és milyen közismereti óráik lennének a diákoknak. Az ITM parlamenti államtitkára szerint a műhelyiskolákban a képzés helyszíne a műhely, az oktató a „mester”, a pedagógusnak itt csak mentor szerepe van.
Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma
Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.
„Nem a gimnázium, a technikum, a szakképző iskola helyett tanulnak itt a fiatalok, hanem az eddig végzettség nélküli tanulóknak ad lehetőséget a szakmaszerzésre. Közismereti tartalmakat tanulnak a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan. Fontos cél a kulcskompetenciák megerősítése úgy, hogy például projektfeladatokat végeznek, használati utasítást értelmeznek, anyagszükségletet számolnak” – írja, hozzátéve: a műhelyiskola időtartama rugalmas, egyénhez igazított.
„A diákok folyamatos mentori támogatást kapnak, személyes és társas kompetenciákat (problémamegoldás, kommunikáció) is fejlesztik. Az új szakképzési struktúra nem eredményezi a pedagógus létszám csökkentését” – magyarázza.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
