Egyre több részletet lehet tudni a technikusi képzésről, 273 budaörsi pedagógus írt levelet a miniszterelnöknek, gyógypedagógus szakosok is megkaphatják a Klebelsberg-ösztöndíjat - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
Technikumok: az első két évben ágazati alapismereteket tanítanak majd, aztán jön a duális képzés
A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
273 budaörsi pedagógus írt levelet Orbán Viktornak
Nyílt levelet írt a miniszterelnöknek 273 budaörsi pedagógus – írja a hvg.hu. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Újra megvizsgálja a kormány a CEU ügyét?
„A Müncheni Műszaki Egyetem részvétele a magyar felsőoktatásban a CEU-val való együttműködés keretében semmilyen akadályba nem ütközik” – idézi a 444 a Miniszterelnökség államtitkárát, aki Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Szeptembertől gyógypedagógus szakosok is megkaphatják a Klebelsberg-ösztöndíjat
Szeptembertől a gyógypedagógus-képzésben résztvevők is igénybe vehetik a Klebelsberg-ösztöndíjat - mondta Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a a Varázslat című konferencián, hétfőn Lillafüreden. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Így készülhettek a matekérettségire: ez az 5 legjobb ingyenes app
Érettségire készültök, de matek nem tartozik a kedvenceitek közé? Próbáljátok ki a következő öt ingyenes appot. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
