A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A különösen fontos beruházások között említette a tanműhelyek fejlesztését, amelyek az alapok megtanulását segítik a duális képzések megkezdése előtt. Hozzátette: fontos a karrierlehetőségek biztosítása is, ugyanakkor jelezte, a szakképzés nem a hátrányos helyzetű gyerekek "gyűjtőhelye".
"A szakképzésnek nem az a célja, hogy felzárkóztasson, nem az a célja, hogy a hátrányos helyzetet megoldja, hanem mesterembereket faragjon" - fogalmazott a helyettes államtitkár. hozzátette, a technikumnak a mérnökképzés "előszobájának" kell lennie, a szakképzésben pedig itt van a legnagyobb karrierlehetőség.
Hangsúlyozta, fontos lenne az iskola és az ipar átjárhatóságát megteremteni, azaz adott esetben engedni kellene, hogy a mérnökök tartsanak órákat a diákoknak, a szakoktatók pedig a vállalatoknál tájékozódhassanak a legújabb ipari fejlesztésekről és trendekről.
Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga
Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.
Pölöskei Gáborné kifejtette, a szakképzésbe bekerülő tanulók általános kompetenciáit fel kell mérni, csak így lehet tanácsot adni a középfokú iskolaválasztáshoz a gyerekeknek és a szülőknek.
A technikusképzésről elmondta, a tervek szerint a képzés öt évig fog tartani, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki.
A "felzárkóztatási ívben" az úgynevezett - egyelőre csak pilot-projektként futó - orientációs osztályok kiterjesztése, a Dobbantó-program továbbfejlesztése, illetve a műhelyiskolák erősítése szerepel. Pölöskei Gáborné elmondta, a szakképzés fejlesztésében nagy szerepe lesz az ösztöndíjrendszereknek; elindul például a hátrányból érkező, a technikusi és később mérnöki végzettséget megszerezni akaró tanulókat támogató Apáczai-ösztöndíj, valamint a később tanulói munkaszerződéssé átalakuló általános szakképzési ösztöndíjrendszer is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
