Kiemelkedően szerepeltek a magyar diákok a nemzetközi matematikaversenyen

Kiemelkedően szerepeltek a magyar diákok a vietnami Hanoiban rendezett nemzetközi matematikaversenyen, ahol két korosztályban is dobogóra állhattak - közölte a Klebelsberg Központ kedden.

  • MTI

A versenyen, amelyet április 2-6. között tartottak, 14-16 éves diákokból álló csapat képviselte Magyarországot; a meghívásos erőpróbán a magyar fiatalok 14 ország korosztályos válogatottaival mérhették össze tudásukat - a világ számos pontjáról érkező, többek között kínai, iráni, maláj, spanyol és lengyel csapatokkal. 

Az egyéni versenyszámokban egy arany, két ezüst és hét bronzéremmel gazdagodtak a magyar diákok, a csapatversenyekben korosztályonként a fiatalabb csapat bronzérmes, az idősebb csapat ezüstérmes lett.

A csapatot vezető Koren Balázs, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára a közlés szerint elmondta, hogy ez a találkozó is újabb lehetőség a magyar diákoknak, hogy évről évre rangos tanulmányi versenyen vehessenek részt és nemzetközi környezetben is megméressék magukat.

Hatalmas siker több tantárgyból: így gyűjtöttek érmeket a magyar diákok világszerte

Diákolimpiák, nemzetközi versenyek - elsöprő sikert arattak a magyar diákok a rangos nemzetközi és világversenyeken. Nem csak bronz és ezüst, de aranyérmeket is szereztek a középiskolások főleg reál és természettudományi tárgyakból. Így arattak sikert Japántól Kanadán át egészen Fehéroszországig.

A versenyzők és kísérő tanáraik felkészítését és utazását a Klebelsberg Központ szervezte, támogatást nyújtott hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága.

A 2019-es matekérettségire készültök?

Ha emelt szintű matekérettségire jelentkeztetek, ezt a kurzust nektek ajánljuk: az emelt szintű szóbeli tételeket nézhetitek át 26 leckén keresztül. Ha kérdésetek lenne, akkor az oktató szívesen válaszol az általános és kurzushoz kapcsolódó kérdéseitekre is. Ha szeretnétek gyakorolni az utolsó hónapban, a kurzus áráról és a részletekről bővebben itt olvashattok.

Ha a középszintű matekérettségin a négyes vagy az ötös a cél, ezt a harmincrészes videós sorozatot ajánljuk (az áráról és a részletekről itt találtok bővebb infót). Ebben a videósorozatban tíz részen keresztül (a részek kb. 25-30 percesek) gyakorolhatjátok a 2-3 pontos érettségi feladatokat, amelyeknek a megoldása elegendő lehet ahhoz, hogy meglegyen a kettes. Azoknak pedig, akik a hármast-négyest találják reális célnak, ezt az online kurzust ajánljuk.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.