Középiskolai felvételi: hogyan alakul ki a végleges felvételi jegyzék?

Már csak pár hét és minden felvételiző megtudja, hogy melyik iskolába vették fel. De hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztett felvételi jegyzék? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztett felvételi jegyzék?

Először az Oktatási Hivatal az igazgatók által - tanulmányi területenként - felvehető tanulói létszámnak megfelelően (és a módosító kérelmeket is figyelembe véve) megállapítják, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el.  Ezt követően az intézményi listák alapján az Oktatási Hivatal egy erre a célra kifejlesztett szoftver segítségével állapítja meg, hogy a tanuló hová nyert felvételt (egyeztetett felvételi jegyzék) - írja az Oktatási Hivatal.

Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését.

Ezek a legfontosabb határidők áprilisban: általános iskolai beiratkozás, felvételi, diákhitel

Az általános iskolát választó szülőknek, a felsőoktatásban tanulóknak, a középiskolába vagy egyetemre, főiskolára felvételizőknek is lesz dolguk áprilisban. Íme, a legfontosabb dátumok.

A középfokú iskolák április 23-ig kapják meg az Oktatási Hivataltól az egyeztetett felvételi jegyzéket, ez alapján értesítik a diákokat a felvételről vagy az elutasítástól. Az OH külön felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki április 23-a előtt kapna értesítést a felvételéről, az érvénytelen.

A diákok április 30-ig minden – a jelentkezési lapon megjelölt – középfokú iskolától értesítést kapnak a felvételi döntésről.

A 2019-es középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.