Jól működik az új rendszer azokban az iskolákban, ahol a korábbi három nap helyett tíz vagy tizenöt napot igazolhatnak a szülők. Nem lett több a hiányzás.
Három helyett tizenöt napot igazolhatnak a szülők a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskolában, ahol 2017-ben döntöttek az újításról. Az iskola igazgatója, Nagy Koppány Lászlóné a 24.hu-nak azt mondta, a hiányzások száma ugyanannyi, mint 2017 előtt.
Hozzátette: a szülők visszajelzései is azt igazolják, hogy jól döntött a tantestület, hálásak azért, hogy megváltozott a korábbi merev hozzáállás. Senki nem sokallta a tizenöt napot, sőt az igazgató eredetileg harminc napot javasolt.
A kamu orvosi igazolások száma azonban visszaesett, pedig korábban volt arra példa, hogy a szülő a gyerek számos, régebbi igazolatlan hiányzását orvosi igazolással igazolta – visszamenőleg. Az iskolaigazgató nem érti, más iskolákban miért ragaszkodnak a régi gyakorlathoz.
A lapnak a Tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója is nyilatkozott, ott tavaly március óta három helyett félévenként ötöt, vagyis évente tíz napot igazolhat a szülő. Az igazgató szerint nem igazolódtak be azok a kételyek, miszerint visszaélések lesznek, és megnő a hiányzások száma.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete korábban arra kérte az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a szülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írják.
"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"
Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
