Három helyett tíz-tizenöt napot igazolhatnak a szülők ebben a két iskolában: nem lett több a hiányzás

Jól működik az új rendszer azokban az iskolákban, ahol a korábbi három nap helyett tíz vagy tizenöt napot igazolhatnak a szülők. Nem lett több a hiányzás.

  • Eduline

Három helyett tizenöt napot igazolhatnak a szülők a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskolában, ahol 2017-ben döntöttek az újításról. Az iskola igazgatója, Nagy Koppány Lászlóné a 24.hu-nak azt mondta, a hiányzások száma ugyanannyi, mint 2017 előtt.

Hozzátette: a szülők visszajelzései is azt igazolják, hogy jól döntött a tantestület, hálásak azért, hogy megváltozott a korábbi merev hozzáállás. Senki nem sokallta a tizenöt napot, sőt az igazgató eredetileg harminc napot javasolt.

A kamu orvosi igazolások száma azonban visszaesett, pedig korábban volt arra példa, hogy a szülő a gyerek számos, régebbi igazolatlan hiányzását orvosi igazolással igazolta – visszamenőleg. Az iskolaigazgató nem érti, más iskolákban miért ragaszkodnak a régi gyakorlathoz.

A lapnak a Tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója is nyilatkozott, ott tavaly március óta három helyett félévenként ötöt, vagyis évente tíz napot igazolhat a szülő. Az igazgató szerint nem igazolódtak be azok a kételyek, miszerint visszaélések lesznek, és megnő a hiányzások száma.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete korábban arra kérte az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a szülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írják.

"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"

Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.