"Elvesztegetett idő": évek telnek el, mire diagnosztizálják az autizmust

Egyre több pedagógus ismeri fel az autizmus tüneteit, de az autista gyerekek diagnosztizálása még mindig évekbe telik a Mars Alapítvány szerint.

  • Eduline

Az autista gyerekek szüleinek és pedagógusoknak segítő Mars Alapítvány legfrissebb felmérésében közel 400 szülőt kérdezett meg az autizmus diagnózis menetéről: a 10 évvel ezelőtt, az AOSZ által elvégzett felmérés ismétléséből az derül ki, hogy döntő többségben még mindig a szülők (72 %) veszik észre a tüneteket.

A legtöbb szülő a gyermekorvoshoz fordul először, akik viszont csak a legritkább esetben gyanakodnak az autizmusra. A megkérdezett szülők közül minden negyedik a háziorvost kereste fel a tünetekkel, de a diagnózisok mindössze 1%-a indul a rendelőkből.

Egyre több pedagógus ismeri fel az autizmus tüneteit

Pozitív változás ugyanakkor, hogy a pedagógusképzésbe beépültek az autizmussal kapcsolatos ismeretek. A szülők után a pedagógusok észlelik leggyakrabban az átlagostól való eltérést a gyerekeknél, a 10 évvel ezelőttihez képest ma már dupla annyi pedagógus ismeri fel az autizmus tüneteit – olvasható a Mars Alapítvány közleményében.

Nagyszerű ötlettel rukkolt elő a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

„Csendes órát" vezet be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti, Üllői úti könyvtára autista gyerekeknek és felnőtteknek.

Elvesztegetett időnek tűnik, hogy az első tünetek észrevétele és a diagnózis felállítása között majdnem 3 év telik el, pedig az időben  elindított korai fejlesztés jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen képességrendszerrel jelenik meg egy autista gyerek az oktatási rendszerben. 

"A családok úgy igyekeznek minél hamarabb válaszhoz jutni, hogy egyszerre több helyen indítják el a diagnosztikai folyamatot. A legtöbben 2-3 intézményben járnak, de olyan családok is vannak, akik 6, vagy több helyen is próbálkoznak. Biztató ugyanakkor, hogy jobban bíznak a szülők a diagnosztikus rendszerben, a diagnózis megállapítása után már nem akarnak újra és újra megbizonyosodni a diagnózis helyességéről" - mondta Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány igazgatója. Míg 2008-ban a családok 26%-a még 2-3 vizsgálaton volt a diagnózis felállítása után, addig mára ez lecsökkent 13%-ra.

Valamelyest javulás figyelhető meg a diagnózist adó intézmények számában és eloszlásában is, ugyanis egyre több vidéki helyszínen is folytatnak vizsgálatot, azonban a diagnózisok 70%-ka még mindig Budapesten születik.

"Pontosabbak a diagnózisok is, 2008 óta a harmadára csökkent az alcsoportot nem tartalmazó vagy értelmezhetetlen diagnózisok száma - mondja Szilvásy Zsuzsanna. - Nagyon érdekes ugyanakkor, hogy jelentősen nőtt az Asperger-szindrómával diagnosztizáltak aránya, ami részben azt jelzi, hogy a kevésbé súlyosan érintett gyerekek is megjelentek az ellátórendszerben."

A Mars Alapítvány az autizmus világnapján országos információs kampányt indít, hogy az érintett családok minél hamarabb eljussanak a szükséges vizsgálati helyre. Az alapítvány kampányával elsősorban az egészségügyben dolgozókat célozza. Az autista gyerekeket nevelő családokat bevonva olyan plakátokat helyeznek ki szerte az országban az orvosi rendelőkben, amin az autizmus különböző tünetei láthatóak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.