Egyre több részlet derül ki a szakképzés átalakításáról: az orientációs évről, a műhelyiskolákról, a technikumokról itt találtok részleteket, az innovációs minisztériumban elkészült szakképzési koncepció azonban a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban dolgozó szaktanárok helyzetére is kitér.
Pölöskei Gáborné csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egy speciális szakképzési minősítési rendszer kialakítására törekszenek, amellyel növelni akarják az oktatók anyagi elismerését, közelítve a jövedelmi szintjüket az ágazatra jellemzőhöz.
Részletes elemzést készített a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform (CKP) - jó elemnek tartják a szakgimnáziumi érettségi átalakítását és a rugalmas képzési formák bevezetését, ám a dokumentumból hiányolják például a szakképzésből a felsőoktatásba jutás segítésének módszerét. Szerintük a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése lenne.
Hozzátette azt is: szeretnék elérni, hogy vállalati szakemberek kedvet kapjanak óraadókként átadni tudásukat az iskolákban, behozva a legfrissebb innovációkat, így modernizálva a tananyagot. Cél az is, hogy cégek helyszínt biztosítsanak a szakoktatók továbbképzésére.
Palkovics László innovációs miniszter másfél hete a Világgazdaságnak azt mondta, a szakképző intézményekben a szaktanárok hiánya a legnagyobb probléma, alig vannak olyanok a felsőoktatásban, akik szaktanárnak jelentkeznek, ezért a felsőoktatásban is változtatni kell.
A szaktanárok bérezéséről azt mondta, az informatikusok, mérnökök, vegyészek vagy agrárszakemberek a munkaerőpiacon jól pozicionált állással rendelkeznek. Ha a szakiskolák nem tudják ugyanezeket a feltételeket biztosítani, nem lehet elvárni, hogy a felsorolt szakemberek továbbadják a tudásukat a diákoknak. Ezért olyan bérrendszert kell létrehozni, amilyen az iparra is jellemző.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
