A marokkói rendőrség vízágyúval oszlatott tüntető tanárokat, akik jobb munkakörülményeket követelve vonultak a vasárnap kora reggeli órákban Rabat utcáira - közölték szemtanúk.
A rendvédelmi szervek véget akartak vetni a becslések szerint tizenötezer fős tömegtüntetésnek a marokkói parlament előtt. Az oktatásban dolgozók azt tervezték, hogy az egész éjszakát a törvényhozás épülete előtt töltik a baloldali ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a civil társadalmi csoportok által vasárnapra szervezett jóval nagyobb megmozdulás előtt.
A tömegoszlató felszerelést viselő rendőrök azt követően léptek akcióba, hogy sikertelenül próbálták az aktivistákat rábeszélni a terület elhagyására. A tüntetők szerint a hatóságok azt is felajánlották, hogy buszokkal fogják őket hazaszállítani.
A tanárok egy része a határozott idejű munkaszerződések miatt tüntetett. Ők az egyébként rendes közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott kollégáikat megillető béreket és nyugdíjszolgáltatásokat követelték. "Szabadság, méltóság, társadalmi igazságosság" - skandálta a tömeg.
Újabb diáktüntetés? Április végén demonstrálnak a 2020-as felvételi szigor elhalasztásáért
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
