Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
„2020-tól a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét egy átgondolatlan nyelvvizsga-törvénnyel. Ez alapján pl. a Debreceni Egyetem egészségügyi karának ⅔-át nem vették volna fel tavaly, ezzel tovább súlyosbítva az egészségügy problémáit. A nyelvoktatás fejlesztése helyett olyan körülmények között várják el a kötelező nyelvvizsgát, amiben folyamatos a tanárhiány, és országosan a tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. Ez a törvény jól szemlélteti azt, hogy mennyit ér ma a diákok jövője, ha nem szólalunk fel miatta. Ideje megmutatnunk, hogy nekünk diákoknak is van véleményünk, hogy egy kiszámítható oktatási rendszerben szeretnénk tanulni, és hogy a jövőnket nem lehet semmibe venni” – írják az esemény Facebook-oldalán.
Hozzáteszik: az iskola a hasznos képességek fejlesztése helyett a folyamatos magolásról szól, az oktatási rendszer nem tudja felkészíteni a diákokat a 21. század kihívásaira, ráadásul a túlterheltség miatt a tanulóknak nem jut idejük saját magukra.
Megismételte a minisztérium: a 2020-as felvételihez már kell nyelvvizsga
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
„Mi a célunk? A felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetésének elhalasztása addig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. A felesleges túlterhelés csökkentése, magolás helyett a való életre készítsen fel az iskola. Az oktatási rendszer kiszámíthatóvá tétele, élhető jövő a diákoknak” – sorolják.
Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor
Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
Hozzáteszik: „a kialvatlanság miatt sokszor figyelmetlenek és kezelhetetlenek vagyunk az órákon, de ez csak egy tünete a folyamatosan romló oktatási rendszernek, amiben nap mint nap benne kell élnünk. Tudjuk, hogy a tanárainknak sincsen könnyű dolga, hiszen ez a rendszer nem csak minket, hanem őket is semmibe veszi. Mi nem egymás ellenségei, hanem szövetségesei vagyunk, éppen ezért tanárainkkal közösen kell küzdenünk egy igazságos, kiszámítható, modern oktatási rendszerért”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).