Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
„2020-tól a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét egy átgondolatlan nyelvvizsga-törvénnyel. Ez alapján pl. a Debreceni Egyetem egészségügyi karának ⅔-át nem vették volna fel tavaly, ezzel tovább súlyosbítva az egészségügy problémáit. A nyelvoktatás fejlesztése helyett olyan körülmények között várják el a kötelező nyelvvizsgát, amiben folyamatos a tanárhiány, és országosan a tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. Ez a törvény jól szemlélteti azt, hogy mennyit ér ma a diákok jövője, ha nem szólalunk fel miatta. Ideje megmutatnunk, hogy nekünk diákoknak is van véleményünk, hogy egy kiszámítható oktatási rendszerben szeretnénk tanulni, és hogy a jövőnket nem lehet semmibe venni” – írják az esemény Facebook-oldalán.
Hozzáteszik: az iskola a hasznos képességek fejlesztése helyett a folyamatos magolásról szól, az oktatási rendszer nem tudja felkészíteni a diákokat a 21. század kihívásaira, ráadásul a túlterheltség miatt a tanulóknak nem jut idejük saját magukra.
Megismételte a minisztérium: a 2020-as felvételihez már kell nyelvvizsga
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
„Mi a célunk? A felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetésének elhalasztása addig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. A felesleges túlterhelés csökkentése, magolás helyett a való életre készítsen fel az iskola. Az oktatási rendszer kiszámíthatóvá tétele, élhető jövő a diákoknak” – sorolják.
Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor
Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
Hozzáteszik: „a kialvatlanság miatt sokszor figyelmetlenek és kezelhetetlenek vagyunk az órákon, de ez csak egy tünete a folyamatosan romló oktatási rendszernek, amiben nap mint nap benne kell élnünk. Tudjuk, hogy a tanárainknak sincsen könnyű dolga, hiszen ez a rendszer nem csak minket, hanem őket is semmibe veszi. Mi nem egymás ellenségei, hanem szövetségesei vagyunk, éppen ezért tanárainkkal közösen kell küzdenünk egy igazságos, kiszámítható, modern oktatási rendszerért”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
