Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kerülhet be az egyetemre olyan, akinek nincs meg a nyelvvizsgája és az emelt szintű érettségije. A szigorítás ugyanis csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól.
Alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik - olvasható a a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendeletben.
Azaz a felsőoktatási szakképzéseken sem a nyelvvizsga, sem az emelt szintű érettségi nem követelmény.
Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
A felsőoktatási szakképzés a menekülőút?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni. A minimumponthatár 2020-ban is ugyanennyi lesz.
A felsőoktatási szakképzés eddig is jó választás volt azoknak, akiknek nem volt elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha a felvételizők először elvégeztek egy ilyen kétéves képzést, majd így jelentkeztek alapszakra, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelő BA- vagy BSc-szakot választottak) ugyanis pluszpontokat kaptak. Méghozzá nem is keveset, jeles záróvizsga-eredmény alapján 32 többletpontot, jó eredményért 20 többletpontot, közepes záróvizsgáért pedig 10 többletpontot.
A képzések azonban az eddigi statisztikák alapján folyamatosan veszítenek a népszerűségükből. Három évvel ezelőtt az általános felvételin felsőoktatási szakképzésre még több mint 15 600-an jelentkeztek ilyen szakra, két éve és tavaly azonban már csak tízezren. A statisztikák alapján a legnépszerűbb terület a gazdaságtudományi a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing vagy a pénzügy és számvitel szakokkal. A második legnépszerűbb terület pedig az informatikai a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus szakokkal.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
