Különórák, szakkörök, korrepetálás: több mint húszezer forintot is elkölthetnek havonta a szülők

A legtöbb diák programja általában nem ér véget a hatodik, hetedik tanítási óra után, hiszen a különórák még csak ezután kezdődnek: sport, korrepetálás, nyelviskola, szakkör, előkészítő, zene. Biztos, hogy jó ennyi plusz elfoglaltsággal terhelni a gyerekeket és vajon mekkora költséget jelent mindez a szülő számára?

  • Eduline

A kisiskolások különóráira a családok havonta 5-10 ezer forintot fordítanak, de minden tizedik család akár 20 ezer forintot is elkölt ilyen tevékenységekre. A nagyobbak esetében ezek az összegek még magasabbak lehetne – náluk már heti 1 különóra is havi 20 ezer forintnál magasabb kiadással járhat - írja a K&H Csoport egy felmérésről.

Az óradíjak igen eltérőek, míg egy egyéni, 45 perces tantárgyi – például matek vagy fizika – korrepetálást már kétezer forintért lehet találni, addig egy nyelvóra átlagosan három-négyezer forintba is kerülhet. Zenét nagyjából kétezerötszáz forint/óra körül már tanulhatnak a gyerekek, de egy profi zeneiskolában szintén ennyi időért, akár több mint tízezer forintot is elkérhetnek. Az egyesületben való sportolásért általában tíz-húszezer forint körül mozognak a hozzájárulások, amiért heti 5-6 alkalommal is edzhetnek a gyerekek.

„A különórák kisebb vagyont is felemészthetnek havonta, persze sokan ezt befektetésnek tekintik a gyerek jövőjébe, ami minden áldozatot megér. Érdemes azonban a gyerekkel együtt kiszámolni az ezzel járó költségeket, hogy a gyerek is könnyebben megérthesse, a szülei ezért sokat dolgoznak. Akár a család bevételeihez viszonyítva át lehet beszélni, hogy egy óránként 4-5000 forintba kerülő különóra milyen terheket ró a családra ” - mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűri elnöke.

Lázár-Cseke Éva klinikai szakpszichológus szerint egyféle mozgásos tevékenység és egy más jellegű különóra hasznos lehet. Viszont az feltehetőleg káros a gyerekekre nézve, ha folyton szaladniuk kell az egyik órájukról a másikra, és nincs idejük pihenni. Manapság a szülők úgy gondolják, hogy ha a gyermekeik nem csinálnak semmit, azaz látszólag unatkoznak, akkor valamilyen plusz tevékenységre van szükségük. Pedig ezek a látszólagos unatkozások fontosak a gyermekek életében, ugyanis ebből születnek a kreatív ötletek, és ekkor találják ki, hogy mivel szeretnének foglalkozni.

Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.