A legtöbb diák programja általában nem ér véget a hatodik, hetedik tanítási óra után, hiszen a különórák még csak ezután kezdődnek: sport, korrepetálás, nyelviskola, szakkör, előkészítő, zene. Biztos, hogy jó ennyi plusz elfoglaltsággal terhelni a gyerekeket és vajon mekkora költséget jelent mindez a szülő számára?
A kisiskolások különóráira a családok havonta 5-10 ezer forintot fordítanak, de minden tizedik család akár 20 ezer forintot is elkölt ilyen tevékenységekre. A nagyobbak esetében ezek az összegek még magasabbak lehetne – náluk már heti 1 különóra is havi 20 ezer forintnál magasabb kiadással járhat - írja a K&H Csoport egy felmérésről.
Az óradíjak igen eltérőek, míg egy egyéni, 45 perces tantárgyi – például matek vagy fizika – korrepetálást már kétezer forintért lehet találni, addig egy nyelvóra átlagosan három-négyezer forintba is kerülhet. Zenét nagyjából kétezerötszáz forint/óra körül már tanulhatnak a gyerekek, de egy profi zeneiskolában szintén ennyi időért, akár több mint tízezer forintot is elkérhetnek. Az egyesületben való sportolásért általában tíz-húszezer forint körül mozognak a hozzájárulások, amiért heti 5-6 alkalommal is edzhetnek a gyerekek.
„A különórák kisebb vagyont is felemészthetnek havonta, persze sokan ezt befektetésnek tekintik a gyerek jövőjébe, ami minden áldozatot megér. Érdemes azonban a gyerekkel együtt kiszámolni az ezzel járó költségeket, hogy a gyerek is könnyebben megérthesse, a szülei ezért sokat dolgoznak. Akár a család bevételeihez viszonyítva át lehet beszélni, hogy egy óránként 4-5000 forintba kerülő különóra milyen terheket ró a családra ” - mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűri elnöke.
Lázár-Cseke Éva klinikai szakpszichológus szerint egyféle mozgásos tevékenység és egy más jellegű különóra hasznos lehet. Viszont az feltehetőleg káros a gyerekekre nézve, ha folyton szaladniuk kell az egyik órájukról a másikra, és nincs idejük pihenni. Manapság a szülők úgy gondolják, hogy ha a gyermekeik nem csinálnak semmit, azaz látszólag unatkoznak, akkor valamilyen plusz tevékenységre van szükségük. Pedig ezek a látszólagos unatkozások fontosak a gyermekek életében, ugyanis ebből születnek a kreatív ötletek, és ekkor találják ki, hogy mivel szeretnének foglalkozni.
Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
