Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.
Az MTI-nek szerdán megküldött, több 10 ezer 2018-as vizsgaeredmény alapján készített elemzés szerint a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban (98 százalékuk) az ECDL online alapismeretek modulját teljesítették sikerrel. Ez az internet alapvető szolgáltatásainak használatához szükséges tudásanyagot tartalmazza, és népszerű az idősebb vizsgázók körében is. Szintén kiemelkedően magas, 96,4 százalékos volt a sikeres vizsgák aránya az IT-biztonság modulban, amely abban nyújt segítséget, hogy miként lehet biztonságosan használni az online szolgáltatásokat. A PC alapvető kezelésének elsajátítását célzó számítógépes alapismeretek modult ugyancsak magas, 95,3 százalékos arányban teljesítették sikerrel a vizsgázók.
A közleményben kitérnek arra, hogy a munkahelyeken szükséges számítástechnikai ismeretekből jóval alacsonyabb a sikeres vizsgák aránya már alapszinten is: táblázatkezelésből 83,7 százalék, adatbázis-kezelésből 86,9 százalék, szövegszerkesztésből 88,7 százalék teljesítette a követelményeket. A prezentációkészítés jobban megy a vizsgázóknak, ebből a modulból 93,8 százalékuk vizsgázott sikeresen. A komolyabb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű ECDL Advanced prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5 százalék) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4 százalék), az adatbáziskezelés (66,7 százalék) és a táblázatkezelés (66,7 százalék) terén is gyengébbek az eredmények.
A közleményben kiemelik, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az ECDL képzési anyagát és a vizsgák tartalmát is folyamatosan frissíteni kell. Az NJSZT munkatársai már diákok körében tesztelik az új, biztonságos közösségimédia-használati modult, és a jelentős érdeklődés nyomán már robotikai, és mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés előkészületei is folyamatban vannak.
A 2018-as jelentkezések alapján a magyar ECDL-vizsgázók 51 százaléka 18 évnél fiatalabb, 23 százalékuk a 27-45 éves korosztályból kerül ki. A 19-26 évesek a résztvevők 16 százalékát teszik ki, a 46 évesnél idősebb vizsgázók az ECDL-hez csatlakozók 10 százalékát jelentik, ezen belül a 61 évnél idősebbek részesedése egyelőre csupán 1 százalék.
Jönnek az applikációfejlesztők és az ipari 3D-tervezők: középiskolások szerezhetnek hiányszakmát
Elindul ország első középiskolai 3D-s képzése, amelyen applikációfejlesztők és ipari 3D-tervezők végeznek majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
