Újra előkerült a kilencosztályos iskola ötlete: mégis jó lenne a nulladik év?

Érdemes lenne lehetővé tenni a nulladik évfolyam bevezetését az általános iskolákban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja nyilvánosságra hozott, 330 pontos javaslatcsomagjában.

  • Tóth Alexandra

„Érdemes lenne az iskolák számára lehetővé tenni egy olyan 0. évfolyam bevezetését, amely átmenetet képezne az óvodai és az iskolai képzés között. Egy ilyen képzés fő célja a felzárkóztatás sikerességének növelése lenne, azaz, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetből érkező diákok esetében több idő és figyelem álljon rendelkezésre az alapvető készségek elsajátításához. Azok a diákok ugyanis, akik ezen a szinten lemaradnak (például nem tanulnak meg rendesen olvasni) a későbbi oktatási szinteket már csak nagyon nehezen tudják teljesíteni” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában.

A dokumentum kitér arra: a képzésben közreműködő tanároknak speciális továbbképzésen kellene részt venniük, és arra is ügyelni kellene, hogy a programban részt vevő gyerekek ne induljanak hátránnyal a későbbiekben. Az MNB kitér arra: a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése jelentősen hozzájárult például az elmúlt évek lengyel oktatási reformjának sikerességéhez.

Nem először kerül elő az ötlet

Évek óta tart a vita a felkészítő évfolyamról. Korábban már írtunk róla, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezetéből (Nat) kihúzták a nulladik évfolyamról szóló részt - legalábbis a dokumentumhoz szakmai javaslatokat megfogalmazó Civil Közoktatási Platform erről szóló válaszlevelet kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. 

A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változatában még szerepelt az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év, amelyet nem tettek volna kötelezővé, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek.

Ezekben az osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.

Visszatáncoltak a nulladik évfolyam bevezetésétől, nem lesz kilencéves az általános iskola

Nem lesz „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

A plusz évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet is tiltakozott, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete szerint az előkészítő évfolyam bevezetésével megkérdőjelezik az óvodák és az óvodapedagógusok munkáját, hiszen a nem iskolaérett gyerekek számára az óvoda biztosít plusz egy év foglalkozást – amihez a megszokott környezetből sem kell őket kiszakítani.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.