Érdemes lenne lehetővé tenni a nulladik évfolyam bevezetését az általános iskolákban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja nyilvánosságra hozott, 330 pontos javaslatcsomagjában.
„Érdemes lenne az iskolák számára lehetővé tenni egy olyan 0. évfolyam bevezetését, amely átmenetet képezne az óvodai és az iskolai képzés között. Egy ilyen képzés fő célja a felzárkóztatás sikerességének növelése lenne, azaz, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetből érkező diákok esetében több idő és figyelem álljon rendelkezésre az alapvető készségek elsajátításához. Azok a diákok ugyanis, akik ezen a szinten lemaradnak (például nem tanulnak meg rendesen olvasni) a későbbi oktatási szinteket már csak nagyon nehezen tudják teljesíteni” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában.
A dokumentum kitér arra: a képzésben közreműködő tanároknak speciális továbbképzésen kellene részt venniük, és arra is ügyelni kellene, hogy a programban részt vevő gyerekek ne induljanak hátránnyal a későbbiekben. Az MNB kitér arra: a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése jelentősen hozzájárult például az elmúlt évek lengyel oktatási reformjának sikerességéhez.
Nem először kerül elő az ötlet
Évek óta tart a vita a felkészítő évfolyamról. Korábban már írtunk róla, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezetéből (Nat) kihúzták a nulladik évfolyamról szóló részt - legalábbis a dokumentumhoz szakmai javaslatokat megfogalmazó Civil Közoktatási Platform erről szóló válaszlevelet kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változatában még szerepelt az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év, amelyet nem tettek volna kötelezővé, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek.
Ezekben az osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.
Visszatáncoltak a nulladik évfolyam bevezetésétől, nem lesz kilencéves az általános iskola
Nem lesz „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.
A plusz évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet is tiltakozott, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete szerint az előkészítő évfolyam bevezetésével megkérdőjelezik az óvodák és az óvodapedagógusok munkáját, hiszen a nem iskolaérett gyerekek számára az óvoda biztosít plusz egy év foglalkozást – amihez a megszokott környezetből sem kell őket kiszakítani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50-60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki.
