Érdemes lenne lehetővé tenni a nulladik évfolyam bevezetését az általános iskolákban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja nyilvánosságra hozott, 330 pontos javaslatcsomagjában.
„Érdemes lenne az iskolák számára lehetővé tenni egy olyan 0. évfolyam bevezetését, amely átmenetet képezne az óvodai és az iskolai képzés között. Egy ilyen képzés fő célja a felzárkóztatás sikerességének növelése lenne, azaz, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetből érkező diákok esetében több idő és figyelem álljon rendelkezésre az alapvető készségek elsajátításához. Azok a diákok ugyanis, akik ezen a szinten lemaradnak (például nem tanulnak meg rendesen olvasni) a későbbi oktatási szinteket már csak nagyon nehezen tudják teljesíteni” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában.
A dokumentum kitér arra: a képzésben közreműködő tanároknak speciális továbbképzésen kellene részt venniük, és arra is ügyelni kellene, hogy a programban részt vevő gyerekek ne induljanak hátránnyal a későbbiekben. Az MNB kitér arra: a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése jelentősen hozzájárult például az elmúlt évek lengyel oktatási reformjának sikerességéhez.
Nem először kerül elő az ötlet
Évek óta tart a vita a felkészítő évfolyamról. Korábban már írtunk róla, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezetéből (Nat) kihúzták a nulladik évfolyamról szóló részt - legalábbis a dokumentumhoz szakmai javaslatokat megfogalmazó Civil Közoktatási Platform erről szóló válaszlevelet kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változatában még szerepelt az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év, amelyet nem tettek volna kötelezővé, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek.
Ezekben az osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.
Visszatáncoltak a nulladik évfolyam bevezetésétől, nem lesz kilencéves az általános iskola
Nem lesz „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.
A plusz évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet is tiltakozott, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete szerint az előkészítő évfolyam bevezetésével megkérdőjelezik az óvodák és az óvodapedagógusok munkáját, hiszen a nem iskolaérett gyerekek számára az óvoda biztosít plusz egy év foglalkozást – amihez a megszokott környezetből sem kell őket kiszakítani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
