Harminc százalékkal emelhetik a tanárok fizetését 2020-tól

Harminc százalékkal emelkedhet a pedagógusok fizetése 2020-tól – írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

A lap úgy tudja, a harmincszázalékos emeléssel párhuzamosan újragondolják a pedagógus-életpályamodell egyes elemeit is.

Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyelőre csak annyit tudott megerősíteni, hogy két számjegyű, attraktív béremelést szeretnének jövőre. Mint mondta, a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek a megújítására van szükség. Ehhez kapcsolódóan bérrendezésre is szükség van, hiszen óriási a nyomás, minden szektorban bérnövekedés tapasztalható.

Hozzátette azt is: az elmúlt években többen jelentkeznek tanári pályára, de a pályakezdőket hosszú távon meg is kel tartani, ehhez a bérrendezés és egy korszerűbb életpályamodell kialakítása mellett át kell tekinteni a tanárképzés rendszerét, professzionálisabbá kell tenni a pedagógus-továbbképzést, és nagyobb lehetőségeket kell biztosítani az oktatásirányításnak is.

Nem vált be a tanárok alkalmassági vizsgája, újraszabhatják a rendszert

Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan" minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján - több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat.

Kijelentette: megvan a szándék az ehhez szükséges fejlesztésekre, amelyek reményeik szerint a 2020-as költségvetésben meg is jelennek majd.

A Magyar Nemzet kiemeli: a további bérrendezésre többek között azért van szükség, mert 2022–2023-ra komoly létszámgondok lehetnek az oktatásban, hiszen a tanárok jelentős hányada nyugdíjba megy.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.