Harminc százalékkal emelkedhet a pedagógusok fizetése 2020-tól – írja a Magyar Nemzet.
A lap úgy tudja, a harmincszázalékos emeléssel párhuzamosan újragondolják a pedagógus-életpályamodell egyes elemeit is.
Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyelőre csak annyit tudott megerősíteni, hogy két számjegyű, attraktív béremelést szeretnének jövőre. Mint mondta, a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek a megújítására van szükség. Ehhez kapcsolódóan bérrendezésre is szükség van, hiszen óriási a nyomás, minden szektorban bérnövekedés tapasztalható.
Hozzátette azt is: az elmúlt években többen jelentkeznek tanári pályára, de a pályakezdőket hosszú távon meg is kel tartani, ehhez a bérrendezés és egy korszerűbb életpályamodell kialakítása mellett át kell tekinteni a tanárképzés rendszerét, professzionálisabbá kell tenni a pedagógus-továbbképzést, és nagyobb lehetőségeket kell biztosítani az oktatásirányításnak is.
Nem vált be a tanárok alkalmassági vizsgája, újraszabhatják a rendszert
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan" minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján - több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat.
Kijelentette: megvan a szándék az ehhez szükséges fejlesztésekre, amelyek reményeik szerint a 2020-as költségvetésben meg is jelennek majd.
A Magyar Nemzet kiemeli: a további bérrendezésre többek között azért van szükség, mert 2022–2023-ra komoly létszámgondok lehetnek az oktatásban, hiszen a tanárok jelentős hányada nyugdíjba megy.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
