Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.
Az Index kedden számolt be arról, hogy egy – a szakképzés átalakításáról szóló – kormányzati előterjesztés-tervezetben az áll: felvételi nélkül juthatnának be a tanulmányaiknak megfelelő egyetemi szakra azok, akik elvégeznék az ötéves technikusi képzést. Az ötödik évben letett szakmai vizsga eredményétől függne, ki tanulhat tovább a felsőoktatásban.
Radó Péter szerint ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kötelező közismereti tárgyakból letett érettségi eredményét figyelmen kívül hagynák, így tulajdonképpen az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne.
Az oktatáskutató az ATV-nek beszélt arról is, hogy a felsőoktatási műszaki képzéseken sokkal több férőhely van, mint ahányan eddig jelentkeztek, így az intézmények örülnének is, ha több jelentkező lenne. Szerinte a kormány ezzel versenyelőnybe hozza a szakképzésben tanulókat - míg a korábbi döntések miatt a diákok hátrányból indulnak a felvételin a gimnazistákhoz képest.
Radó Péter emlékeztetett arra: a szakképzés átalakítása óta a szakmai vizsgát az érettségivel egy időben teszik le a diákok, így csökkenteni kellett a közismereti tárgyak számát. Ebből következik, hogy a közismereti tárgyakból letett érettségi nem teljes értékű, mivel arra nem tudtak eléggé felkészülni, tette hozzá. Radó szerint plusz erőforrásokat kellene fordítani arra, hogy biztosítani tudják a tanulóknak, hogy a gimnáziumi érettségivel egyenlő feltételekkel indulhassanak a felsőoktatási felvételin.
Újabb terv: jönnek a technikumok, felvételi nélkül mehetnének egyetemre a végzősök
Az ötéves technikusi képzésre járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra - írja az Index a birtokába került kormányzati előterjesztés alapján.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
