Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.
Az Index kedden számolt be arról, hogy egy – a szakképzés átalakításáról szóló – kormányzati előterjesztés-tervezetben az áll: felvételi nélkül juthatnának be a tanulmányaiknak megfelelő egyetemi szakra azok, akik elvégeznék az ötéves technikusi képzést. Az ötödik évben letett szakmai vizsga eredményétől függne, ki tanulhat tovább a felsőoktatásban.
Radó Péter szerint ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kötelező közismereti tárgyakból letett érettségi eredményét figyelmen kívül hagynák, így tulajdonképpen az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne.
Az oktatáskutató az ATV-nek beszélt arról is, hogy a felsőoktatási műszaki képzéseken sokkal több férőhely van, mint ahányan eddig jelentkeztek, így az intézmények örülnének is, ha több jelentkező lenne. Szerinte a kormány ezzel versenyelőnybe hozza a szakképzésben tanulókat - míg a korábbi döntések miatt a diákok hátrányból indulnak a felvételin a gimnazistákhoz képest.
Radó Péter emlékeztetett arra: a szakképzés átalakítása óta a szakmai vizsgát az érettségivel egy időben teszik le a diákok, így csökkenteni kellett a közismereti tárgyak számát. Ebből következik, hogy a közismereti tárgyakból letett érettségi nem teljes értékű, mivel arra nem tudtak eléggé felkészülni, tette hozzá. Radó szerint plusz erőforrásokat kellene fordítani arra, hogy biztosítani tudják a tanulóknak, hogy a gimnáziumi érettségivel egyenlő feltételekkel indulhassanak a felsőoktatási felvételin.
Újabb terv: jönnek a technikumok, felvételi nélkül mehetnének egyetemre a végzősök
Az ötéves technikusi képzésre járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra - írja az Index a birtokába került kormányzati előterjesztés alapján.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
