Nem lesz tétje az érettséginek a szakgimnáziumokban, ha ez a terv megvalósul

Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.

  • Eduline

Az Index kedden számolt be arról, hogy egy – a szakképzés átalakításáról szóló – kormányzati előterjesztés-tervezetben az áll: felvételi nélkül juthatnának be a tanulmányaiknak megfelelő egyetemi szakra azok, akik elvégeznék az ötéves technikusi képzést. Az ötödik évben letett szakmai vizsga eredményétől függne, ki tanulhat tovább a felsőoktatásban.

Radó Péter szerint ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kötelező közismereti tárgyakból letett érettségi eredményét figyelmen kívül hagynák, így tulajdonképpen az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne.

Az oktatáskutató az ATV-nek beszélt arról is, hogy a felsőoktatási műszaki képzéseken sokkal több férőhely van, mint ahányan eddig jelentkeztek, így az intézmények örülnének is, ha több jelentkező lenne. Szerinte a kormány ezzel versenyelőnybe hozza a szakképzésben tanulókat - míg a korábbi döntések miatt a diákok hátrányból indulnak a felvételin a gimnazistákhoz képest.

Radó Péter emlékeztetett arra: a szakképzés átalakítása óta a szakmai vizsgát az érettségivel egy időben teszik le a diákok, így csökkenteni kellett a közismereti tárgyak számát. Ebből következik, hogy a közismereti tárgyakból letett érettségi nem teljes értékű, mivel arra nem tudtak eléggé felkészülni, tette hozzá. Radó szerint plusz erőforrásokat kellene fordítani arra, hogy biztosítani tudják a tanulóknak, hogy a gimnáziumi érettségivel egyenlő feltételekkel indulhassanak a felsőoktatási felvételin.

Újabb terv: jönnek a technikumok, felvételi nélkül mehetnének egyetemre a végzősök

Az ötéves technikusi képzésre járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra - írja az Index a birtokába került kormányzati előterjesztés alapján.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.