Március 14-re kétórás szolidaritási sztrájkot hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tanárok „nagy” sztrájkjára még várni kell, hosszas egyezkedés kezdődhet a még elégséges szolgáltatásokról.
„Ez nem az oktatási ágazat követeléseiért hirdetett akció, annak ellenére, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) 12 pontja és a mi követeléseink között vannak egybeesések (például a bérrendezés a közszféra egészére, így a közalkalmazottak számára, túlmunkák rendezése)” – írja Facebook-oldalán a szakszervezet a március 14-re meghirdetett szolidaritási sztrájkról, hozzátéve: azt remélik, hogy amikor az oktatásban dolgozók saját, ágazati sztrájkját hirdetik meg, mások is hasonló akciókkal segítik majd a munkabeszüntetést.
Hány órás lesz a sztrájk?
„Mivel ez egy szolidaritási sztrájk, esetünkben most nem az a lényeg, hogy mennyi időre állunk le, hanem az, hogy minél többen vegyünk benne részt. Ezért tettünk a munkáltatóknak egy viszonylag könnyen elfogadható még elégséges szolgáltatásra javaslatot” – írja a PDSZ.
A szakszervezet kiemeli: ha a munkáltatók elfogadják a még elégséges szolgáltatásra tett javaslatukat március első hetében, akkor megkezdődhet a szolidaritási sztrájk előkészítése után annak tényleges végrehajtása, amely hasonló lesz a 2016 áprilisában tartott munkabeszüntetésekhez. Akkor is kétórás sztrájkot hirdettek: a pedagógusok az iskolákban voltak, de nem vették fel a munkát. A gyerekek felügyeletét ugyanakkor majdnem minden intézményben megoldották.
A „nagy” sztrájk nem ilyen lesz
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak múlt héten arról beszélt: akkor kell „puha feltételeket” elfogadniuk a még elégséges szolgáltatásokról, ha gyorsan akarnak sztrájkot szervezni, egy kétórás figyelmeztető sztrájk vagy egy szolidaritási sztrájk esetében ez járható út, ám ha fajsúlyosabb sztrájkot szeretnének szervezni, akkor azt kell elérniük, hogy az oktatásban „valóban megálljon az élet”.
A PDSZ felméri a tanárok sztrájkhajlandóságát – az online felmérésben részt vevő pedagógusok nyolcvan százaléka sztrájkolna, és a PDSZ tagsága is nyitott a munkabeszüntetésre. Az adatokból az látszik, hogy a nagyobb városok középiskoláinak tanárai a legaktívabbak, sokan a néhány órásnál hosszabb munkabeszüntetést is vállalnák, van olyan középiskola, ahol negyvenhét tanár közül negyvenketten sztrájkolnának. Szűcs Tamás szerint a sztrájkról nem kizárólag a számok alapján döntenek majd. „Ez elvi kérdés. Olyan helyzetben, ami ma van az oktatásban, a végső eszköz felmutatása is a feladataink közé tartozik” – mondta.
A pedagógusok önálló sztrájkja előtt azonban hosszas egyezkedés várható a még elégséges szolgáltatásokról. Ha erről nem tudnak megegyezni a munkáltatókkal – a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal, a többi iskolafenntartóval -, bírósághoz kell fordulniuk. A szakszervezet álláspontja szerint akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat, hanem a tankerületeknek, a szakképzési centrumoknak, egyházaknak kellene megszervezniük a gyerekek elhelyezését.
Tanársztrájk: hosszas egyezkedés kezdődik a még elégséges szolgáltatásról
Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot. A szakszervezet elnöke az Eduline-nak azt mondta: akkor lenne „látható" a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
