Március 14-re kétórás szolidaritási sztrájkot hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A tanárok „nagy” sztrájkjára még várni kell, hosszas egyezkedés kezdődhet a még elégséges szolgáltatásokról.
„Ez nem az oktatási ágazat követeléseiért hirdetett akció, annak ellenére, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) 12 pontja és a mi követeléseink között vannak egybeesések (például a bérrendezés a közszféra egészére, így a közalkalmazottak számára, túlmunkák rendezése)” – írja Facebook-oldalán a szakszervezet a március 14-re meghirdetett szolidaritási sztrájkról, hozzátéve: azt remélik, hogy amikor az oktatásban dolgozók saját, ágazati sztrájkját hirdetik meg, mások is hasonló akciókkal segítik majd a munkabeszüntetést.
Hány órás lesz a sztrájk?
„Mivel ez egy szolidaritási sztrájk, esetünkben most nem az a lényeg, hogy mennyi időre állunk le, hanem az, hogy minél többen vegyünk benne részt. Ezért tettünk a munkáltatóknak egy viszonylag könnyen elfogadható még elégséges szolgáltatásra javaslatot” – írja a PDSZ.
A szakszervezet kiemeli: ha a munkáltatók elfogadják a még elégséges szolgáltatásra tett javaslatukat március első hetében, akkor megkezdődhet a szolidaritási sztrájk előkészítése után annak tényleges végrehajtása, amely hasonló lesz a 2016 áprilisában tartott munkabeszüntetésekhez. Akkor is kétórás sztrájkot hirdettek: a pedagógusok az iskolákban voltak, de nem vették fel a munkát. A gyerekek felügyeletét ugyanakkor majdnem minden intézményben megoldották.
A „nagy” sztrájk nem ilyen lesz
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak múlt héten arról beszélt: akkor kell „puha feltételeket” elfogadniuk a még elégséges szolgáltatásokról, ha gyorsan akarnak sztrájkot szervezni, egy kétórás figyelmeztető sztrájk vagy egy szolidaritási sztrájk esetében ez járható út, ám ha fajsúlyosabb sztrájkot szeretnének szervezni, akkor azt kell elérniük, hogy az oktatásban „valóban megálljon az élet”.
A PDSZ felméri a tanárok sztrájkhajlandóságát – az online felmérésben részt vevő pedagógusok nyolcvan százaléka sztrájkolna, és a PDSZ tagsága is nyitott a munkabeszüntetésre. Az adatokból az látszik, hogy a nagyobb városok középiskoláinak tanárai a legaktívabbak, sokan a néhány órásnál hosszabb munkabeszüntetést is vállalnák, van olyan középiskola, ahol negyvenhét tanár közül negyvenketten sztrájkolnának. Szűcs Tamás szerint a sztrájkról nem kizárólag a számok alapján döntenek majd. „Ez elvi kérdés. Olyan helyzetben, ami ma van az oktatásban, a végső eszköz felmutatása is a feladataink közé tartozik” – mondta.
A pedagógusok önálló sztrájkja előtt azonban hosszas egyezkedés várható a még elégséges szolgáltatásokról. Ha erről nem tudnak megegyezni a munkáltatókkal – a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal, a többi iskolafenntartóval -, bírósághoz kell fordulniuk. A szakszervezet álláspontja szerint akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat, hanem a tankerületeknek, a szakképzési centrumoknak, egyházaknak kellene megszervezniük a gyerekek elhelyezését.
Tanársztrájk: hosszas egyezkedés kezdődik a még elégséges szolgáltatásról
Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot. A szakszervezet elnöke az Eduline-nak azt mondta: akkor lenne „látható" a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
