Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot. A szakszervezet elnöke az Eduline-nak azt mondta: akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat.
„Hamarosan elküldjük a még elégséges szolgáltatásról a leveleket a munkáltatóknak, a tankerületeknek, a szakképzési centrumoknak és az egyéb fenntartóknak” – mondta az Eduline-nak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A PDSZ január 11-én saját sztrájkbizottságot hozott létre, erről levélben értesítették a kormányt, utóbbinak a sztrájktörvény értelmében öt napon belül meg kellett volna neveznie azokat a képviselőket, akikkel a szakszervezet tárgyalhat. A szakszervezet szerint ez nem történt meg.
Január végi sajtótájékoztatójuk után – amelyen közölték: véleményük szerint a kormány megsértette a sztrájktörvényt – a köznevelési helyettes államtitkártól kaptak levelet, Maruzsa Zoltán azt írta, „a tárca lehetőséget biztosít arra, hogy bekapcsolódjanak a már jelenleg is zajló sztrájktárgyalásokba”, és egyben azt is kérte a PDSZ-től, „fejtsék ki, általános követeléseik mennyiben érintik a feladataikat a pedagógus-életpálya hatálya alatt ellátó pedagógusokat”, a minisztérium álláspontja szerint a túlóratörvény ugyanis semmilyen formában nem érinti a pedagógusokat.
„A munka törvénykönyvének túlmunkára vonatkozó rendelkezései a közoktatásban dolgozókra is vonatkoznak, ráadásul a PDSZ-nek nem csak pedagógusok, hanem más iskolai dolgozók is a tagjai” – magyarázta Szűcs Tamás, hozzátéve: Maruzsa Zoltán levelére válaszolva időpontot kértek az előzetes előkészítő tárgyalásokra, ám nem érkezett reakció. A szakszervezet vezetője úgy véli, mivel az előkészítő tárgyalások a munkavállalóknak fel nem róható okokból maradtak el, elkezdhetik a tárgyalásokat a munkáltatókkal a még elégséges szolgáltatásról.
Nem akarnak súlytalan sztrájkot
„Ha gyorsan meg akarnánk szervezni a sztrájkot, puha feltételeket kellene elfogadnunk a még elégséges szolgáltatásokról. 2016 áprilisában, a tanárlázadás idején ez történt: kétórás sztrájkot hirdettünk, a pedagógusok az iskolákban voltak, de nem vették fel a munkát. A gyerekek felügyeletét ugyanakkor majdnem minden intézményben megoldották” – mondta Szűcs Tamás, aki úgy véli, egy kétórás figyelmeztető sztrájk vagy egy szolidaritási sztrájk esetében ez járható út, ám ha fajsúlyosabb sztrájkot szeretnének szervezni, akkor azt kell elérniük, hogy az oktatásban „valóban megálljon az élet”.
| Ösztöndíj a tanári pályára visszatérőknek? |
„Üdvözlendők az ilyen ötletek, ugyanakkor ezek nem adnak rendszerszintű megoldást, s egyben azt is jelzik, hogy a kormány csak tűzoltásban gondolkodik ahelyett, hogy ismét a minimálbérhez kötné a pedagógusok bértábláját” – reagált a PDSZ elnöke arra az ötletre, amelyről a köznevelési helyettes államtitkár beszélt a Magyar Hírlapnak januárban. Maruzsa Zoltán úgy nyilatkozott, gondolkodnak egy, a pedagóguspályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon. „Ezzel a 2022 utáni nyugdíjazási hullámra is készülnénk, a pályára visszalépőknek öt-hat évig biztosítanánk az ösztöndíjat, reméljük, ezzel több ezer embert meg lehet szólítani” – mondta. Szűcs Tamás szerint egyértelmű, hogy a kormány nem akar hozzányúlni a pedagógus-életpályamodellhez, pedig mindenki elvárná, hogy ismét a minimálbérhez kössék a bértáblát. „Ha ezt megtennék, az önmagában bruttó 90-100 ezer forinttal növelné a kezdő pedagógusok bérét, a középkorú tanárokét akár 200 ezer forinttal, ez pedig – véli a szakszervezeti vezető – a magyar bérviszonyok között elég lenne ahhoz, hogy a pályán maradjanak a fiatal tanárok, tanítók, óvodapedagógusok. „Az „erőforrás-minisztérium” költségvetésének sarokszámai nem azt mutatják, hogy jelentős támogatásokat kapnának a következő években a tanárok” – tette hozzá. |
A PDSZ elnöke hozzátette: ha a munkáltatókkal nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatásról, bírósághoz kell fordulniuk. A szakszervezet álláspontja szerint akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat, hanem a munkáltatónak, vagyis a tankerületeknek, a szakképzési centrumoknak, egyházaknak kellene megszervezniük a gyerekek elhelyezését.
Szolidaritási sztrájk jöhet
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ felméri a tanárok sztrájkhajlandóságát – az online felmérésben részt vevő pedagógusok nyolcvan százaléka sztrájkolna, és a PDSZ tagsága is nyitott a munkabeszüntetésre. Az adatokból az látszik, hogy a nagyobb városok középiskoláinak tanárai a legaktívabbak, sokan a néhány órásnál hosszabb munkabeszüntetést is vállalnák, van olyan középiskola, ahol negyvenhét tanár közül negyvenketten sztrájkolnának. Szűcs Tamás szerint a sztrájkról nem kizárólag a számok alapján döntenek majd. „Ez elvi kérdés. Olyan helyzetben, ami ma van az oktatásban, a végső eszköz felmutatása is a feladataink közé tartozik” – mondta.
A PDSZ elnöke hozzátette: egyeztetnek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének sztrájkbizottságához csatlakozásról is, „a szociális ágazat, a köztisztviselők és a közszolgálati alkalmazottak március 14-re tűzték ki a sztrájkot, a PDSZ fontolgatja, hogy egy nagyon lazán megfogalmazott még elégséges szolgáltatással szolidaritási sztrájkot hirdetünk aznap”.
"Állítsák vissza a pedagógusok óraszámát legfeljebb 22 tanórára" - egyre többen írják alá a PDSZ követeléseit
Közeledik a tízezerhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) négypontos követeléseit aláírók száma.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
