Balatoni Józseffel, ismertebb nevén Jocó bácsival a diákokra nehezedő nyomásról, Jilly Viktorral, a Fazekas-gimnázium vezetőtanárával a nyelvoktatásról beszélgettünk ezen a héten. Hírt adtunk az innovációs minisztérium tervéről, amely alapján műhelyiskolákat hoznának létre azoknak a diákoknak, akik nem fejezték be az általános iskolát, és arról is beszámoltunk, hogy a kormány kitart a 2020-as felvételi szigor mellett.
Jocó bácsi: Hatalmas a nyomás a gyerekeken, ez részben a mi hibánk is
A diákok már alsós korukban azt hallják, hogy „ha ezt már most nem tudod teljesíteni, akkor az érettségin mi lesz veled” - mondja Balatoni József történelemtanár, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője, ismertebb nevén Jocó bácsi, aki szerint hatalmas nyomás van a gyerekeken, „az érettségit 8-12 éven keresztül misztifikálják, mint a különféle gonoszt a mesékben, aki majd eljön, és elviszi őket, körülbelül így kezelik az érettségit is”. Az interjút itt olvashatjátok el.
„A Fazekas százhúsz végzőse közül sokan mentek Cambridge-be, Oxfordba – és egy diák ment pedagógusnak”
A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak – mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz. A Fazekas vezetőtanára szerint „ez annak a több évtizede rosszul működő rendszernek a hibája, amely nem tette lehetővé, hogy olyan tanárok legyenek az iskolákban, akik ezt a feladatot meg tudnák oldani”. Az interjút itt olvashatjátok el.
"Műhelyiskolákat" hoznának létre az általános iskolából lemorzsolódó diákoknak
Műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter. A cikket itt olvashatjátok el.
Itt vannak a részletek a Corvinus alapítványáról
Egy vagyonkezelői alapítványhoz kerülnek július 1-jével a Corvinus Egyetem fenntartói jogai - közölte Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter kedden az Országgyűlésben az alapítvány létrehozásáról és a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájában. A cikket itt olvashatjátok el.
Kötelező lesz a nyelvvizsga a 2020-as felvételitől: a helyettes államtitkár szerint kitartanak a döntés mellett
A kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga – mondta az Inforádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A cikket itt olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
