Egy vagyonkezelői alapítványhoz kerülnek július 1-jével a Corvinus Egyetem fenntartói jogai - közölte Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter kedden az Országgyűlésben az alapítvány létrehozásáról és a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájában.
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter szerint az államiból magánegyetemmé váló budapesti Corvinus Egyetem új működési modellje a világszínvonal elérésére képes intézmény létrejöttéhez vezethet.
Palkovics László Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatok vitájában megerősítette: a kormány célja, hogy a Corvinus 2030-ra Európa száz, a világ kétszáz legjobb egyeteme között legyen szakterületén, a gazdaság- és társadalomtudományok területén.
Az szeretnénk, ha a Corvinus Egyetem olyan tudást adna hallgatóinak, amellyel azok a világ minden pontján megállják a helyüket. Ehhez a kormány kész egy igen komoly befektetéssel hozzájárulni: egy befektetéssel az egyetem és ezen keresztül a gazdaság és a társadalom irányába elkötelezett és érdeklődő fiatalok jövőjébe" - fogalmazott.
Hozzátette: az állam fenntartói jogait 2019. július 1-jével átadja az erre a célra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és vagyont bocsát a rendelkezésre, amely biztosítja az egyetem hosszú távú fenntartható működését. Az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, ezzel a Magyarországon működő egyetemek sorában a nem állami egyetemek közé fog tartozni - ismertette.
Palkovics László azt mondta, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány célja az oktatási intézmény, kiemelten a Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogának gyakorlása, működési feltételeinek biztosítása, intézményfejlesztési céljainak megvalósítása. Közölte, az alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos, kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói és további kiválóságokat is támogat, rászorultságalapú támogatást biztosít és tehetséggondozó programokat biztosít.
A kormány az alapítvány rendelkezésére bocsájtja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelyek hozamából támogatja az alapítvány az egyetemet. Palkovics László fontos garanciaként beszélt arról, hogy az alapítvány ezt a vagyonrészt nem értékesítheti. A miniszter elmondta, a Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványként jön létre, az államnak lehetősége lesz arra, hogy az alapítói jogokat átadja a kuratóriumnak. Ezzel a lehetőséggel az állam élni is fog, hogy biztosítsa, teljes legyen az alapítvány és ezen keresztül az egyetem működési szabadsága - jegyezte meg.
Közölte, az egyetem által jelenleg kezelt ingó- és ingatlanvagyont ingyenesen ruházzák át az intézményre július 1-jével. A Fővám téri főépület, amely kiemelt nemzeti műemlékvédelmi épület, teljes és örökös elidegenítési tilalommal kerül az egyetem birtokába - mondta. A további ingatlanokkal kapcsolatban az egyetem vagyongazdálkodást folytathat azzal a feltétellel, hogy az értékesítésük esetén a bevételt az alaptevékenységet támogató infrastrukturális tevékenységre lehet fordítani, a működési költségekre nem lehet költeni - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a ppp-konstrukcióban épült Czuczor utcai ingatlant az egyetem a magyar állam támogatásával megvásárolja. A miniszter rögzítette: az átalakulás az egyetem jelenlegi hallgatóinak jogviszonyát nem érinti. Az egyetem jelenleg közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói új státuszba kerülnek, ezentúl a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak - mondta.
Ezen felül elindul a Corvinus-ösztöndíjprogram, amely térítésmentes tanulást tesz lehetővé az egyetemen körülbelül hasonló nagyságrendű hallgatónak, mint amennyien ma állami ösztöndíjjal ott tanulnak. Az ösztöndíjprogramra a központi felvételi rendszeren keresztül jelentkezhetnek majd a diákok. Továbbra is fennmarad a széleskörű hallgatói önkormányzatiság. Azon véleményének is hangot adott, hogy az új működési modell az egyetemi autonómia növekedésével fog járni - tették hozzá.
Komoly veszélybe került az ELTE Zenei Tanszéke a leépítések miatt
Szomorú Facebook-posztot írt az ELTE Zenei Tanszéke, miután olyan mértékben kellett létszámot csökkenteni, ami komolytalanná teszi az ott folyó munkát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
